adozona.hu
Megszűnik a biztosítási jogviszony: mikor, milyen tb-ellátásokat lehet igénybe venni?
//adozona.hu/tb_jarulekok_nyugdij/Megszunik_a_biztositasi_jogviszony_mikor_mi_K1HP0J
Megszűnik a biztosítási jogviszony: mikor, milyen tb-ellátásokat lehet igénybe venni?
A biztosítási jogviszony megszűnésekor felmerül a kérdés, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan kaphat a Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást, csecsemő- és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt? Cikkünkből választ kaphat ezekre a kérdésekre.
Elsőként tekintsük át, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan jár a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatás!
Tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik egyebek mellett a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdőellátás.
Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosított. Passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabály a következő:
– A jogviszony megszűnését követő 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ilyen például, ha valaki egy éven át munkaviszonyban állt, a munkaviszonya július 31-én megszűnik, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a Tbj.-ben foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé. Ez esetben tehát 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
– Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. napot követően kell fizetni a járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és a két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de azt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott az érintett személy, és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, ez esetben is 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.
– A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt. Például, ha a munkavállaló első munkaviszonya 32 napig állt fenn, a próbaidő alatt megszűnt, akkor a megszüntetést követő 32. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Az Adózóna válaszol – Radics Zsuzsanna: Mi kell ahhoz, hogy valaki csedre legyen jogosult?
A fenti passzív időszak leteltetét követően egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a természetes személynek, aki
– a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján belföldinek minősül, és
– megszakítás nélkül legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, és
– nincs a Tbj. 6. §-a szerint újabb biztosítási jogviszonya, és
– egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdésének a)-u) pontja, valamint a Tbj. 3. §-a alapján sem jogosult.
Az említett feltételek megléte esetén a természetes személy köteles tárgyhónapot követő hónap 12-éig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024-ben havi 11 300 forint (napi 380 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék képezi a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásának fedezetét.
Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Ennek keretében a járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor azt továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből – egyebek mellett – választ kaphat arra a gyakori kérdésre, hogy gyermekvállalás esetén biztosítási jogviszony hiányában megállapítják-e a csecsemőgondozási díjat, illetve a gyermekgondozási díjat!
Hozzászólások (3)
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG IGÉNYLÉSE ilyenkor a teendő. A magyarorszag.hu oldalon elektronikusan kitölthető a kérelem, vagy papír alapon is lehet igényelni a Járási Hivataloknál, Hatósági Osztályok foglalkoznak ezzel.
https://www.kormanyhivatal.hu/download/5/20/03000/eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi%20szolg%C3%A1ltat%C3%A1sra%20val%C3%B3%20jogosults%C3%A1g%20-%20k%C3%A9relem.pdf
Ha valakinek nincs jövedelme, vagy kevés, akkor szociális alapon kell kérnie az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. Itt kilehet tölteni a kérelmet elektronikusan:
https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=890e8fb2-6ea5-4557-8f2c-45fa050f48e4
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján a szociálisan rászorult személy (a rászorultság tényét a bizonyítvány igazolja) egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Jogosultak köre
Magyarországon élő magyar állampolgárok, bevándoroltak, letelepedettek, vagy a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek, a szabad mozgás és tartózkodásról szóló törvény szerint amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, és Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.
A járási hivatal egészségügyi szolgáltatás igénybevétel céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát,
* akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, (2022-ben 34 200,- Ft), illetve
* aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2022-ben 42 750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs, továbbá a kérelmező vagyona nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szól 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.
https://www.kormanyhivatal.hu/download/5/20/03000/eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi%20szolg%C3%A1ltat%C3%A1sra%20val%C3%B3%20jogosults%C3%A1g%20-%20k%C3%A9relem.pdf
Ha valakinek nincs jövedelme, vagy kevés, akkor szociális alapon kell kérnie az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. Itt kilehet tölteni a kérelmet elektronikusan:
https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=890e8fb2-6ea5-4557-8f2c-45fa050f48e4
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján a szociálisan rászorult személy (a rászorultság tényét a bizonyítvány igazolja) egészségügyi szolgáltatásra jogosult.
Jogosultak köre
Magyarországon élő magyar állampolgárok, bevándoroltak, letelepedettek, vagy a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek, a szabad mozgás és tartózkodásról szóló törvény szerint amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, és Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.
A járási hivatal egészségügyi szolgáltatás igénybevétel céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát,
* akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, (2022-ben 34 200,- Ft), illetve
* aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2022-ben 42 750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs, továbbá a kérelmező vagyona nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szól 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.