hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Megszűnik a biztosítási jogviszony: mikor, milyen tb-ellátásokat lehet igénybe venni?

  • dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő, jogász
3

A biztosítási jogviszony megszűnésekor felmerül a kérdés, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan kaphat a Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást, csecsemő- és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt? Cikkünkből választ kaphat ezekre a kérdésekre.

Elsőként tekintsük át, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan jár a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatás!

Tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásba tartozik egyebek mellett a társadalombiztosítás keretében igénybe vehető orvosi ellátás, ápolás, betegszállítás, támogatottan nyújtott gyógyszer, gyógyászati segédeszköz, gyógyfürdőellátás.

Ha a biztosítási jogviszony megszűnt, akkor egy ideig még passzív jogon kaphat tb-támogatott egészségügyi szolgáltatást a volt biztosított. Passzív ellátási jogosultságra vonatkozó szabály a következő:

– A jogviszony megszűnését követő 45. napot követően kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot, amennyiben a jogosultsági feltétel a megszűnést megelőzően megszakítás nélkül legalább 45 napig fennállt. Ilyen például, ha valaki egy éven át munkaviszonyban állt, a munkaviszonya július 31-én megszűnik, és nem lesz másik jogviszonyban biztosított, továbbá nem tartozik a Tbj.-ben foglalt egészségügyi szolgáltatásra jogosultak közé. Ez esetben tehát 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.

– Ugyancsak a fentiek szerint, azaz a 45. napot követően kell fizetni a járulékot, ha a jogosultság megszűnését megelőzően fennállt korábbi jogosultsági feltétel 45 napnál ugyan rövidebb volt, de az ezt megelőző jogosultság 45 napnál hosszabb ideig állt fenn, és a két jogosultság között 30 napnál kevesebb idő telt el. Azaz, ha a megszűnt munkaviszony 20 napig állt fenn, de azt megelőzően 1 éven át másik munkaviszonyban dolgozott az érintett személy, és a két munkaviszony között (azaz a megszűnés és az új munkaviszony létrejötte között) 30 napnál kevesebb telt el, akkor a 20 napos munkaviszony megszűnését követően a 45. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot. Azaz, ez esetben is 45 napig fennáll passzív jogon az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság.

– A fentiektől eltérő szabályt kell alkalmazni akkor, ha az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság 45 napnál rövidebb volt. Például, ha a munkavállaló első munkaviszonya 32 napig állt fenn, a próbaidő alatt megszűnt, akkor a megszüntetést követő 32. naptól kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Az Adózóna válaszol – Radics Zsuzsanna: Mi kell ahhoz, hogy valaki csedre legyen jogosult?

A fenti passzív időszak leteltetét követően egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetnie annak a természetes személynek, aki

– a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján belföldinek minősül, és

– megszakítás nélkül legalább 1 éve bejelentett lakóhellyel rendelkezik Magyarországon, és

– nincs a Tbj. 6. §-a szerint újabb biztosítási jogviszonya, és

– egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdésének a)-u) pontja, valamint a Tbj. 3. §-a alapján sem jogosult.

Az említett feltételek megléte esetén a természetes személy köteles tárgyhónapot követő hónap 12-éig egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2024-ben havi 11 300 forint (napi 380 forint). Az egészségügyi szolgáltatási járulék képezi a tb-támogatott egészségügyi szolgáltatásának fedezetét.

Megjegyzés: Az egészségügyi szolgáltatási járulékot a kötelezett helyett annak hozzájárulásával más személy vagy szerv is teljesítheti. A járulékfizetés átvállalása az állami adóhatóság jóváhagyásával válik érvényessé. Ennek keretében a járulékfizetés átvállalásáról a kötelezett 15 napon belül bejelentést tesz az állami adóhatóságnak. Ha a járulékfizetést átvállaló személy vagy szerv nem fizeti az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akkor azt továbbra is a kötelezett köteles megfizetni.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyből – egyebek mellett – választ kaphat arra a gyakori kérdésre, hogy gyermekvállalás esetén biztosítási jogviszony hiányában megállapítják-e a csecsemőgondozási díjat, illetve a gyermekgondozási díjat!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (3)
hercegkuti.tunde

EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSRA VALÓ JOGOSULTSÁG IGÉNYLÉSE ilyenkor a teendő. A magyarorszag.hu oldalon elektronikusan kitölthető a kérelem, vagy papír alapon is lehet igényelni a Járási Hivataloknál, Hatósági Osztályok foglalkoznak ezzel.

hercegkuti.tunde

https://www.kormanyhivatal.hu/download/5/20/03000/eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi%20szolg%C3%A1ltat%C3%A1sra%20val%C3%B3%20jogosults%C3%A1g%20-%20k%C3%A9relem.pdf

Ha valakinek nincs jövedelme, vagy kevés, akkor szociális alapon kell kérnie az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. Itt kilehet tölteni a kérelmet elektronikusan:

https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=890e8fb2-6ea5-4557-8f2c-45fa050f48e4

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján a szociálisan rászorult személy (a rászorultság tényét a bizonyítvány igazolja) egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Jogosultak köre
Magyarországon élő magyar állampolgárok, bevándoroltak, letelepedettek, vagy a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek, a szabad mozgás és tartózkodásról szóló törvény szerint amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, és Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.

A járási hivatal egészségügyi szolgáltatás igénybevétel céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát,
* akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, (2022-ben 34 200,- Ft), illetve
* aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2022-ben 42 750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs, továbbá a kérelmező vagyona nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szól 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.

hercegkuti.tunde

https://www.kormanyhivatal.hu/download/5/20/03000/eg%C3%A9szs%C3%A9g%C3%BCgyi%20szolg%C3%A1ltat%C3%A1sra%20val%C3%B3%20jogosults%C3%A1g%20-%20k%C3%A9relem.pdf

Ha valakinek nincs jövedelme, vagy kevés, akkor szociális alapon kell kérnie az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságot. Itt kilehet tölteni a kérelmet elektronikusan:

https://magyarorszag.hu/szuf_ugyleiras?id=890e8fb2-6ea5-4557-8f2c-45fa050f48e4

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján a szociálisan rászorult személy (a rászorultság tényét a bizonyítvány igazolja) egészségügyi szolgáltatásra jogosult.

Jogosultak köre
Magyarországon élő magyar állampolgárok, bevándoroltak, letelepedettek, vagy a magyar hatóság által menekültként vagy oltalmazottként elismert személyek, a szabad mozgás és tartózkodásról szóló törvény szerint amennyiben a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarországon gyakorolja, és Magyarországon lakóhellyel rendelkezik.

A járási hivatal egészségügyi szolgáltatás igénybevétel céljából annak a személynek állapítja meg a szociális rászorultságát,
* akinek a családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át, (2022-ben 34 200,- Ft), illetve
* aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (2022-ben 42 750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs, továbbá a kérelmező vagyona nem haladja meg a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szól 1993. évi III. törvény 4.§ (1) bekezdés b) pontjában meghatározott összeget.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Nyílt végű lizing

Nagy Norbert

adószakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Árfolyam-különbözet az átvezetési számlán

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Ez engem is érdekel Ez engem is érdekel

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 december
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink