A nyugdíjkorhatár betöltéséhez közeledve a munkavállalók többsége szeretne információhoz jutni arról, mi szerepel róla a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban. Az adatok megismerésére a jogszabály több eljárás keretében nyújt lehetőséget, a kérelmeket – általános esetben – az érintett személy lakóhelye szerint illetékes fővárosi/vármegyei kormányhivatalok bírálják el.
Meghatározott feltételek fennállása esetén a vállalkozás (vállalkozó), illetve a munkavállaló az általánostól eltérő adózási módot választhat, amely érintheti a társadalombiztosítási kötelezettségeket, és ezen keresztül az ellátásra való jogosultságát is. Cikkünkben rávilágítunk, hogy milyen következményekkel járhat a választás.
Az üzemi baleset mindenképpen szerencsétlen esemény, még akkor is, ha nem jár súlyos sérüléssel, illetve maradandó egészségkárosodással. Ugyanakkor a baleseti táppénz folyósításának tartama néhány esetben, akár járulékfizetési, akár ellátási szempontból pozitív hozadékkal is járhat. Ez igaz ugyan a keresőképtelenséggel összefüggő táppénzre is, azzal az eltéréssel, hogy a baleseti táppénzre való jogosultság „időt állóbb”, tekintve, hogy a biztosítási jogviszony megszűnése nem befolyásolja a jogosultságot.
A munkavállaló halála esetén az őt megillető munkabér, illetve társadalombiztosítási ellátás kifizetésére eltérő szabályok vonatkoznak, hiszen míg az előbbi kizárólag az örököst, örökösöket illeti meg, addig az ellátások adott esetben a családtagok számára is kifizethetők.
A nyugdíjtörvény előírásai alapján a szolgálati idő – megszerzésének módja szerint – öt csoportba sorolható. Cikkünkben részletesen áttekintjük ezeket a pontokat nemcsak a szolgálati idő, illetve a nyugdíj alapjául szolgáló jövedelem, hanem az egészségbiztosítási ellátások vonatkozásában is.
Lényegesen változtak az alanyi adómentességre vonatkozó szabályok a 2025. évtől kezdődően. Szigorodtak az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai, és emelkedtek a közterhek, módosultak a társadalombiztosítási ellátásokra vonatkozó szabályok.
A biztosítási jogviszony megszűnésekor felmerül a kérdés, hogy biztosítási jogviszony hiányában hogyan kaphat a Magyarországon élő személy egészségügyi szolgáltatást, csecsemő- és gyermekgondozási díjat, és szerezhet-e a majdani nyugellátásához további szolgálati időt? Cikkünkből választ kaphat ezekre a kérdésekre.
Több kérdés is érkezett mostanában a rokkantsági járadékban részesülő munkavállaló társadalombiztosítási jogállására vonatkozóan. Az esetek jó részében kiderül, valójában a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (Mm.) szerinti rokkantsági ellátáshoz kapcsolódik a felvetett probléma.
Az új tanévkezdésre is tekintettel érdemes áttekinteni, hogy a társadalombiztosítási jogszabályok szerint kit, mettől meddig, milyen feltételek mellett lehet diáknak tekinteni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték