Járulékalapot képező és nem képező jövedelmek: mikor kell, és mikor nem kell járulékot fizetni?

Megosztás Tetszik

Gyakran merül fel kérdésként, hogy kell-e járulékot fizetni abban az esetben, ha egy vállalkozás járulékalapot képező jövedelmet juttat egy magánszemélynek, aki nem biztosított munkavállalója. Például: egy önkormányzat pénzbeli juttatást ad a település iskolájában tanító pedagógusnak, illetve egy anyavállalat megjutalmazza a leányvállalata alkalmazottját, vagy éppen a hallgatói munkaszerződés keretében alkalmazott diák részesül adóköteles jövedelemben.

Nos, a járulékfizetési kötelezettség megállapítása során mindig két tényezőt kell tisztázni. Az első, hogy a juttatás járulékalapot képező jövedelemnek minősül-e?

A járulékalapot képező jövedelem fogalmát a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 27. szakasza határozza meg. A jogszabályi hely (1) bekezdésének a) pontja értelmében járulékalapot képező jövedelem

• az szja-törvény szerint összevont adóalapba tartozó önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
• a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj,
• a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatás,
• a felszolgálási díj,
• az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíj.

Ezen túlmenően ugyanezen bekezdés b) pontja arra az esetre határozza meg a járulékalapot képező jövedelmet, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg-megállapítási kötelezettség nem keletkezik, illetve a (2) bekezdés a munkaviszonyban álló dolgozó esetében ír elő minimális járulékfizetési kötelezettséget.

Mindezek mellett a Tbj. további szakaszai meghatározott biztosítotti körökre vonatkozóan (például egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) külön rendelkezéseket tartalmaznak a járulékalapot képező jövedelem meghatározására. Ezzel párhuzamosan a Tbj. 32. paragrafusa a járulékalapot nem képező jövedelmeket veszi sorra.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük azokat a jövedelmeket, amelyek első ránézésre járulékalapot képeznek ugyan (mert összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendők), de a jogalkotó szándéka szerint mégsem képeznek járulékalapot.