Szochofizetési jövedelemhatár: mi számít bele, és mi nem?

Megosztás Tetszik

A kifizetőt, az egyéni vállalkozót, a mezőgazdasági őstermelőt és adott esetben a természetes személyt is szochofizetési kötelezettség terheli. Cikkünkben a természetes személy esetében ismertetjük a szociális hozzájárulási adó felső jövedelemhatárig történő megfizetésére vonatkozó szabályokat.

Mielőtt a szociális hozzájárulási adó (szocho) felső határáról részletesen szólnánk, meg kell említeni, hogy a cikk megírását – egyebek mellett – az alábbi kérdések indították el:

1. Kérdés: Ha a munkabér után fizetendő szociális hozzájárulási adó eléri a minimálbér huszonnégyszeresét, azt követően az adott évben már nem kell szochót fizetni?

Válasz: A kérdés kapcsán meg kell jegyezni, hogy a szocho felső határa a munkabér esetén nem alkalmazható. A felső határ ugyanis csak egyes – az alábbi cikkben ismertetett – személyijövedelemadó-alapot képező jövedelmekre vonatkozik.

2. Kérdés: A nyugdíjasok nem biztosítottak, így foglalkoztatásuk kapcsán nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. A saját jogú nyugdíjasnak nincs olyan jövedelme, amit például az osztalék kapcsán fizetendő szocho felső határánál figyelembe lehetne venni?

Válasz: A szochót addig kell megfizetni, amíg a természetes személy összevont adóalapba tartozó jövedelmei és a szochotörvényben nevesített tőkejövedelmei, valamint az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó személy jövedelmének összege a tárgyévben eléri a minimálbér huszonnégyszeresét. Azaz a felső határ esetén nem a megfizetett szocho számít.

3. Kérdés: Nem Magyarországon élő, külföldi személy esetén hogyan kell fizetni az osztalék után a szochót?

Válasz: A Tbj. szerinti külföldi esetén nincs az osztalék kapcsán szochofizetési kötelezettség.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben mindezek alapján áttekintjük a szocho felső határára vonatkozó szabályokat!