Jogszabálymódosítások és NAV-visszafizetések az Adózóna cikke alapján

Megosztás Tetszik

Mégsem kell 6390 forintot fizetniük a korhatár előtti nyugdíjasoknak. A Nemztetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is egyetért abban az Adózóna szakértőjével, hogy félreérthető a jogszabály. Magyarán jogértelmezési problémáról van szó, amit, az Adózónának tett ígérete szerint, a minisztérium hamarosan orvosol. Az adóhatóság pedig visszafizeti azokat a járulékokat, amelyeket idáig befizettek az adózók a fenti jogcímen.

Az Adózónán  megjelent cikk: 6390 forint: kinek kell még fizetni című kapcsán azt a jelzést kaptuk, hogy a minisztérium és az adóhivatal álláspontja más, mint ami – Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője szerint – a jogszabály szövegéből kiolvasható, s amelyre az írás is rávilágított. Nevezetesen arra, hogy a 6390 forintot meg kell fizetniük a korhatár előtti ellátásban részesülőknek, valamint a szolgálati járandóságban és a balettművészeti életjáradékban részesülőknek is. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre ugyanis, az Adózóna szakértője értelmezése szerint, 2012. január 1-jétől kibővült  a fenti csoportokkal az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés u) és v) pontjai alapján. A tárcát és az adóhatóságot arra kértük, hogy amennyiben a jogszabályból levont következtetés eltér szakértőnk álláspontjától,  térjenek ki arra is, hogy miért fordulhat elő, hogy a jogszabály értelmezése kapcsán egymásnak ellentmondó vélemények vannak.

Az NGM és a NAV álláspontja is az, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy balett művészeti életjáradékban részesülő személy az 1997.évi LXXX. törvény (Tbj.) 16. § (1) bekezdés u) és v) pontjai alapján járulékfizetés nélkül jogosultak. Az ő jogosultságukat így nem az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség, vagyis nem a Tbj. 16. § (1) bekezdés r) pontja
teremti meg. 

Azonban a Tbj.16. § (1) bekezdés u, v pontjai alkalmazásához , Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője szerint, az alábbi két jogszabály szükséges:

A Tbj.  39.§ (2) bekezdése:  Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Mivel ők az u) és v) pontban szerepelnek, a fentiek alapján meg kell fizetni a 6.390. forintot.

Továbbá semmi sem zárja ki, hogy valaki több jogcímen ne legyen jogosult ellátásra. Erre vonatkozik a Tbj. 16. § (4) bekezdése is: „Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.”

A minisztérium és a NAV is egyetért azzal a szakértői állásponttal, hogy egy magánszemély akár több jogcímen is jogosult lehet egészségügyi szolgáltatásra. Ugyanakkor fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a jogalkotó a Tbj. 16. §-ának 2012. január 1-jétől történő módosításával egyértelművé tette, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán és az ellátások átalakítása folytán egyes meghatározott ellátásban részesülő személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát külön járulék megfizetése nélkül biztosítja.

Az NGM álláspontja szerint a jogértelmezési probléma oka, hogy a Tbj. 39. § (2) bekezdése nem koherens az előbb említett előírással, az egyértelműség érdekében azt valóban indokolt módosítani, mire a Tbj. soron következő módosításakor sor kerülhet.

Az Adózóna kérdésére, mit tegyen, ha valaki már befizetett ilyen címen, az adóhatóság a következőket válaszolta:

"Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alapja a magánszemélynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 20. § (6) bekezdése alapján történő adóhatóságnál történő bejelentése. Abban az esetben, ha a magánszemély tévedésből jelentkezett be, akkor a változást a magánszemélynek a 12T1011 adatbejelentő és változás-bejelentő lapon közölni kell."

Az adóhatóság  fontosnak tartja megjegyezni, hogy a fizetési kötelezettség megszűnésének 12T1011 számú adatlapon történő bejelentésekor csatolni kell azt az igazolást, mely tanúsítja az egyéb jogcímen fennálló egészségbiztosítási jogosultságot. A folyószámlán mutatkozó túlfizetést az általános szabályok szerint az adóhatóság a magánszemély kérésére természetesen visszautalja. Egy téves bejelentkezést követő jogszerű kijelentkezés esetén, illetve fizetési kötelezettség hiányában szankció alkalmazására jogalap hiányában természetesen nem kerülhet sor.