hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Jogszabálymódosítások és NAV-visszafizetések az Adózóna cikke alapján

  • Adózóna

Mégsem kell 6390 forintot fizetniük a korhatár előtti nyugdíjasoknak. A Nemztetgazdasági Minisztérium és a Nemzeti Adó-és Vámhivatal is egyetért abban az Adózóna szakértőjével, hogy félreérthető a jogszabály. Magyarán jogértelmezési problémáról van szó, amit, az Adózónának tett ígérete szerint, a minisztérium hamarosan orvosol. Az adóhatóság pedig visszafizeti azokat a járulékokat, amelyeket idáig befizettek az adózók a fenti jogcímen.

Az Adózónán  megjelent cikk: 6390 forint: kinek kell még fizetni című kapcsán azt a jelzést kaptuk, hogy a minisztérium és az adóhivatal álláspontja más, mint ami – Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője szerint – a jogszabály szövegéből kiolvasható, s amelyre az írás is rávilágított. Nevezetesen arra, hogy a 6390 forintot meg kell fizetniük a korhatár előtti ellátásban részesülőknek, valamint a szolgálati járandóságban és a balettművészeti életjáradékban részesülőknek is. Az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak köre ugyanis, az Adózóna szakértője értelmezése szerint, 2012. január 1-jétől kibővült  a fenti csoportokkal az 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés u) és v) pontjai alapján. A tárcát és az adóhatóságot arra kértük, hogy amennyiben a jogszabályból levont következtetés eltér szakértőnk álláspontjától,  térjenek ki arra is, hogy miért fordulhat elő, hogy a jogszabály értelmezése kapcsán egymásnak ellentmondó vélemények vannak.

Az NGM és a NAV álláspontja is az, hogy a korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban vagy balett művészeti életjáradékban részesülő személy az 1997.évi LXXX. törvény (Tbj.) 16. § (1) bekezdés u) és v) pontjai alapján járulékfizetés nélkül jogosultak. Az ő jogosultságukat így nem az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség, vagyis nem a Tbj. 16. § (1) bekezdés r) pontja
teremti meg. 

Azonban a Tbj.16. § (1) bekezdés u, v pontjai alkalmazásához , Radics Zsuzsanna, az Adózóna tb-szakértője szerint, az alábbi két jogszabály szükséges:

A Tbj.  39.§ (2) bekezdése:  Az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra a 16. § (1) bekezdésének a)-p) és s)-t) pontja, valamint a 13. § szerint sem jogosult, köteles a 19. § (4) bekezdésében meghatározott egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Mivel ők az u) és v) pontban szerepelnek, a fentiek alapján meg kell fizetni a 6.390. forintot.

Továbbá semmi sem zárja ki, hogy valaki több jogcímen ne legyen jogosult ellátásra. Erre vonatkozik a Tbj. 16. § (4) bekezdése is: „Amennyiben a jogosultság egyszerre több jogcím alapján is megállapítható, akkor a jogcímek (1) bekezdésben foglalt felsorolása jogosultsági sorrendet jelent azzal, hogy a (2) bekezdésben meghatározott jogcím az (1) bekezdésben felsorolt jogcímeket megelőzi.”

A minisztérium és a NAV is egyetért azzal a szakértői állásponttal, hogy egy magánszemély akár több jogcímen is jogosult lehet egészségügyi szolgáltatásra. Ugyanakkor fenntartjuk azt az álláspontunkat, hogy a jogalkotó a Tbj. 16. §-ának 2012. január 1-jétől történő módosításával egyértelművé tette, hogy a nyugdíjrendszer átalakítása kapcsán és az ellátások átalakítása folytán egyes meghatározott ellátásban részesülő személyek egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát külön járulék megfizetése nélkül biztosítja.

Az NGM álláspontja szerint a jogértelmezési probléma oka, hogy a Tbj. 39. § (2) bekezdése nem koherens az előbb említett előírással, az egyértelműség érdekében azt valóban indokolt módosítani, mire a Tbj. soron következő módosításakor sor kerülhet.

Az Adózóna kérdésére, mit tegyen, ha valaki már befizetett ilyen címen, az adóhatóság a következőket válaszolta:

"Az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alapja a magánszemélynek az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 20. § (6) bekezdése alapján történő adóhatóságnál történő bejelentése. Abban az esetben, ha a magánszemély tévedésből jelentkezett be, akkor a változást a magánszemélynek a 12T1011 adatbejelentő és változás-bejelentő lapon közölni kell."

Az adóhatóság  fontosnak tartja megjegyezni, hogy a fizetési kötelezettség megszűnésének 12T1011 számú adatlapon történő bejelentésekor csatolni kell azt az igazolást, mely tanúsítja az egyéb jogcímen fennálló egészségbiztosítási jogosultságot. A folyószámlán mutatkozó túlfizetést az általános szabályok szerint az adóhatóság a magánszemély kérésére természetesen visszautalja. Egy téves bejelentkezést követő jogszerű kijelentkezés esetén, illetve fizetési kötelezettség hiányában szankció alkalmazására jogalap hiányában természetesen nem kerülhet sor.

 

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mezőgazdasági őstermelőnek történő kifizetések a járulékbevallásban

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Közösségen belüli értékesítés II.

Bunna Erika

adótanácsadó

Részesedés térítésmentes átadása

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 január
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close