hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Közterhek, speciális szabályok adószámos magánszemélyeknél

  • adozona.hu

Hiába ütjük fel a járuléktörvényt egyetlen sort sem találunk az adószámos, vagy az önálló tevékenységet folytató magánszemélyről. Ennek az oka az, hogy a Tbj. ezt a jogviszonyt a biztosítottak között nem nevesíti. Hol keressük, milyen szabályok vonatkoznak az úgynevezett adószámos magánszemélyre?

A 1997. évi LXXX. tv., továbbiakban Tbj. törvény ( 5. § (1) g) pontja) értelmében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak minősül az egyéni vállalkozónak nem minősülő természetes személlyel létesített vállalkozási jogviszony. E körbe tartozik az önálló tevékenységre adószámot kiváltott magánszemély is. Ebből következően (az említett jogszabályi helynek megfelelően) a címben említett személy biztosítási kötelezettségét – noha az elvégzett munkáról számlát ad – a megbízónak (vevőnek) kell elbírálnia.

Mégpedig oly módon, hogy a vállalkozási díjból származó járulékalapot képező jövedelemét (amely megegyezik az adóelőleg-alap számításánál figyelembeveendő jövedelemmel) el kell osztani a jogviszony tartamának napjaival, (hónapjaival) és amennyiben a kapott hányados eléri a minimálbér harminc százalékának a harmincad részét, 2011-ben 780 forintot (vagy teljes hónap esetén a minimálbér harminc százalékát, 2011-ben 23400 forintot), akkor fennáll a biztosítása.

Ebben az esetben a kifizető egyben foglalkoztatónak is minősül, tehát az érintettet biztosítottként be kell jelentenie és az általános szabályok szerint megfizetni utána a 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot, illetve az egyéni járulékokat.

A jövedelem megállapításánál az szja. törvény szerinti önálló tevékenységre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez a gyakorlatban azt jelenti:
 
•    a bevételt csökkentjük a magánszemély adóelőleg-nyilatkozata szerinti, de legfeljebb a költségelszámolásra vonatkozó rendelkezések szerint elismert igazolható vagy igazolás nélkül elszámolható költséggel vagy
•    10 százalékos költséghányaddal.

Ha a magánszemély költségeiről nem nyilatkozik, akkor a kifizető a 10 százalékos költséghányadot alkalmazhatja.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az szja.tv. 46. § (4) bekezdése értelmében a számlaadásra kötelezett magánszemély által számlázott bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget megállapítania, ha csak ezt kifejezetten nem kéri.  

Ebben az esetben a járulékalapot képező jövedelemnek (adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem híján) a szerződésben meghatározott díjazás (azaz a „bruttó” vállalkozási díj) minősül, ami alapján el kell bírálni a biztosítási kötelezettséget és megfizetni a járulékokat.

Amennyiben a munkavállaló kéri az adóelőleg levonását – amit a kifizető nem tagadhat meg – akkor viszont az előzőekben említett szabályok szerint kell a járulékalapot képező jövedelmet meghatározni, illetve ennek megfelelően dönteni a kötelezettségről és a közterhek megfizetéséről.

Ha a vállalkozási díjból származó jövedelem nem éri el az említett határösszeget, a kifizetőnek 27 százalékos ehót kell megfizetnie, viszont ha az érintett az adóelőleg levonását nem kérte, akkor az eho fizetési kötelezettsége is a magánszemélyt terheli.

Az adószámos magánszemély tehát önálló tevékenysége alapján „alanyi jogon” (mint például az egyéni vállalkozó) nem biztosított. Rá a biztosítás e tevékenysége alapján csak akkor terjed ki, ha azt a kifizető a Tbj. 5. § (2) bekezdés g) pontját figyelembe véve megállapítja. Éppen ezért – egyéb más biztosítási jogviszony híján – a biztosítással le nem fedett időszakokra havi 5100, napi 170 forintos egészségügyi szolgáltatási járulék fizetetésre kötelezett.

Széles Imre

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Műtéti költség adózása munkaviszonyban

Nagy Norbert

adószakértő

Részmunkaidőre váltás

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cégautóval kapcsolatos áfalevonás.

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink