hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Huszonhét százalékos eho: bonyolult esetek, kérdéses számítások

  • adozona.hu

A 27 százalékos ehót főszabályként a foglalkoztatónak (kifizetőnek) kell fizetnie. De, ha a jövedelem nem kifizetőtől származik, a 27 százalékos ehót a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megfizetnie, feltéve, hogy belföldinek minősül.

A 27 százalékos eho alapja az adóévben kifizetett, juttatott szja. törvény szerinti

- összevont adóalapba tartozó adóelőleg-alap számításánál figyelembe veendő jövedelem

- különadózó jövedelmek közül pedig eho alapot képez:

•    a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (Szja. 70.§) adóalapként meghatározott összege
•    a kamatkedvezményből származó jövedelem.

Nem képezi viszont a 27 százalékos eho alapját az a jövedelem:

•    ami után – a biztosítási kötelezettség fennállása miatt – járulékot kell fizetni
•    táppénz, baleseti táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj,
•    a magánnyugdíj-pénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére az Mpt. 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés,
•    a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint a szociális ellátásnak nem a kifizetőt terhelő összege,
•    az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány,
•    az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás,
•    az iskolai szövetkezet és az iskolai szövetkezeti csoport nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagjának az iskolai szövetkezet, illetve az iskolai szövetkezeti csoport tevékenységében kifejtett személyes közreműködéséért a törvény hatálybalépését követően kapott ellenszolgáltatás.
•    az szja.tv. 71. §-a szerinti béren kívüli juttatás,

•    a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke feletti összeg

Valamely másik EGT tagállamban biztosított személy jövedelme után nem kell egészségügyi hozzájárulást fizetni. Az egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban fennálló biztosítást tanúsító (E101-es) igazolással igazolja.

Az ingatlan bérbeadásból származó jövedelem után a kifizetőt, illetve bérbeadót nem terheli a 27 százalékos eho, e jövedelem után az általános szabályok szerint a 14 százalékos ehót kell megfizetni.

Hogyan kell megfizetni?

A kifizetőt, valamint a magánszemélyt terhelő százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást a kifizető havonta állapítja meg és a kifizetését (juttatást) követő hónap 12. napjáig fizeti meg és vallja be az állami adóhatóságnak. Ha a jövedelem nem kifizetőtől származik az egészségügyi hozzájárulást a magánszemély állapítja meg, fizeti meg és vallja be.

A kamatkedvezményből származó jövedelem után fizetendő százalékos egészségügyi hozzájárulást évente, az adóévet követő január 12-éig kell megfizetni. Ha a kamatkedvezmény évközben megszűnik, az egészségügyi hozzájárulást a megszűnés napját követő hónap 12-éig kell megfizetni. A béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások adóalapként meghatározott összege utáni egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadóval egyidejűleg kell megállapítani, bevallani és megfizetni.

Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére kötelezett magánszemély a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást előlegként, az adóelőleg, illetőleg az adó megfizetésével egyidejűleg állapítja meg és fizeti meg. A tárgyévre vonatkozóan elkészített személyi jövedelemadó bevallásban kell az előlegként megfizetett egészségügyi hozzájárulással elszámolni, az adóbevallás benyújtásának határidejéig a különbözetet megfizetni, illetőleg a bevallás megfelelő rovatában lehet a túlfizetésként mutatkozó különbözet összegéről rendelkezni. Az adóelőleg megfizetésére nem kötelezett magánszemély a százalékos egészségügyi hozzájárulást a személyi jövedelemadó bevallásában a bevallásra előírt határidőig állapítja meg, vallja be, és a bevallás benyújtásának határidejéig fizeti meg.

Széles Imre


Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Telephely, társasági szerződés

dr. Tuczai Dóra

LL.M. (Berlin) ügyvéd

budlegal Ügyvédi Társulás tagja

Fizetési megállapodás

Nagy Norbert

adószakértő

USA adószám alatt utólagos engedmény

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink