Visszatérés a katáról a társasági adó hatálya alá

Megosztás Tetszik

A 2021-es változások miatt több kata szerint adózó vállalkozás mérlegeli a társasági adó hatálya alá történő visszatérést. A cikk ennek kapcsán a tárgyi eszközök és immateriális javak társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenésére tér ki.

A kisadózó vállalkozások tételes adózására (katára) a jogi személy vállalkozók egy meghatározott köre áttérhetett a társasági adó (tao) vagy a kisvállalati adó (kiva) vagy – legkésőbb 2020. január 1-jével – az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) hatálya alól.

A katát a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 3. §-a szerint a jogi személyek közül a következők választhatják:

♦ egyéni cég,
♦ kizárólag magánszemély taggal rendelkező betéti társaság,
♦ kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság,
♦ ügyvédi iroda.

A jogi személyek a katára történő áttéréskor kikerültek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) hatálya alól is. A kata alatt – a Katv. 12. §-a szerint – csak bevételi nyilvántartást kell vezetniük, amelyet teljesíteni lehet a számlák, nyugták megőrzésével is.

A kata alá történő bejelentkezéskor – ha az a tao vagy a kiva alól történt – meg kellett állapítani az osztalékadót kiváltó adót, amelynek alapja az eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, adózott eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség, csökkentve a tárgyi eszközök és immateriális javak könyv szerinti értékével, valamint az eredménytartalék terhére felvett osztalékelőleg követelés könyv szerinti értékével, feltéve, hogy az előleget a beszámoló elfogadásakor osztalékként jóváhagyták. Ha korábban volt olyan adóév, amikor a vállalkozás az eva szerint adózott, akkor az osztalékadót kiváltó adó – előzőek szerint levezett – alapját csökkenti az az eredménytartalék, eredménytartalékból lekötött tartalék, jóváhagyott osztalékfizetési kötelezettség, adózott eredmény, amely az adóalany eva szerinti adóalanyiságának időtartama alatt keletkezett.

Ugyanígy kellett levezetni az osztalékadót kiváltó adó alapját, ha az adózó a tao-ról (vagy a kiváról) tért át az evára és az eva hatálya alatt – választása szerint – nem a számviteli törvény szerint vezette a nyilvántartását. Ugyanakkor nem volt ilyen kötelezettsége annak a vállalkozásnak, amely evasként a számviteli törvény szerint vezette a nyilvántartását.

Az osztalékadót kiváltó adót az áttérést megelőző adóévi adóbevallásban kellett bevallani az első 1/3-ad részlet megfizetésével. A fennmaradó összeget egyenlő arányban a következő 2 adóévben kellett megfizetni. Ha azonban a vállalkozás kikerül(t) a kata alól, akkor ez az adó esedékessé válik, vált. Hasonlóan kellett eljárni annak a vállalkozásnak is, amely korábban pénzforgalmi nyilvántartás vezetése mellett az eva adózást választotta. Ennek akkor van jelentősége, ha a vállalkozás a tao alól az eva hatálya alá tért át – 2020 előtt – majd az eva alól tért át (leginkább az eva megszűnése miatt) a kata adózásra. Ekkor ugyanis még eva alanyként kellett megfizetnie az esetlegesen még fennálló osztalékadót kiváltó adót, és nem kell ilyen kötelezettséggel számolnia a kata alatt.

Ha a kata szerint adózó vállalkozás visszatér a tao adózásra, akkor a tárgyi eszközök és immateriális javak után értékcsökkenést a számviteli törvény szerint számolhat el. Adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírást pedig a következők szerint vehet figyelembe, tekintetbe véve, hogy lehetnek olyan eszközei, amelyeket a tao-t, a kivát, az evát, illetve a katát alkalmazó adóévekben szerzett be.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja miként alakul a számviteli törvény szerinti értékcsökkenés, az adóalapot csökkentő értékcsökkenési leírás attól függően, hogy milyen adózási módról tér át a jogi személy a társasági adóra!