25 találat a(z) immateriális javak cimkére

Tárgyi eszköz bekerülési értéke és annak utólagos módosítása Cikk

Mikor lehet szükség a tárgyi eszköz/immateriális dolog bekerülési értékének használatba vétel utáni módosítására? Körbejártuk.

Útépítési hozzájárulás Kérdés

Számvitel. Stratégia. Számviteli stratégia? Cikk

Az, hogy a lehetséges befektető hogyan ítéli meg a céget, fontos. A vállalkozás amortizációs módszere viszont nyilván nem érdekli őt. Vagy mégis?

Védjegy megújításának elszámolása Kérdés

Licence amorizációja, K+F elszámolása Kérdés

Cégalapítás költségei az alapítónál Kérdés

Értékcsökkenés megváltoztatása Kérdés

Immateriális javak tao szerinti értékcsökkenése Kérdés

Visszatérés a katáról a társasági adó hatálya alá Cikk

A 2021-es változások miatt több kata szerint adózó vállalkozás mérlegeli a társasági adó hatálya alá történő visszatérést. A cikk ennek kapcsán a tárgyi eszközök és immateriális javak társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenésére tér ki.

Vírusirtó-előfizetés Kérdés

Számviteli változások az adócsomagban Cikk

A kormány a T/13258 számon október 13-án benyújtotta az adótörvények módosításra vonatkozó javaslatait. Cikkünkben a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény javasolt változtatásait foglaltuk össze.

Kriptovaluták a magyar számvitelben és a társasági adózásban Cikk

A kriptovaluta digitális eszköz, mely a gazdasági életben jelen van, sokan használják, bányásszák, kereskednek vele, ennek ellenére a kriptovaluta-elszámolásra jelenleg még nincs semmilyen kötelező érvényű előírás hazánkban és az EU-ban sem. A vállalkozások azonban, amennyiben kriptovaluta kerül a birtokukba, nem hagyhatják figyelmen kívül ezeket a számviteli beszámolóikban.

Jogdíjbevétel taoalap-csökkentő tétel átmeneti szabály 1/4. Kérdés

A cég 2015-ben fejlesztett, aktívált egy vállalatirányítási rendszert. Ez nem minősül bejelentett immateriális jószágnak. A cég a rendszer felhasználói jogait folyamatosan értékesítette, több partner részére is, az értékesítés most is folyik. A cég eddig nem érvényesített jogdíj címén taoalap-csökkentő kedvezményt. A Tao tv. 2018. évi hatályos átmeneti rendelkezései a 2016.06.30-át megelőzően szerzett, előállított immateriális javakra lehetővé teszik a 2021.06.30-ig záruló adóév végéig a 2016.06.30-ig hatályos alapcsökkentő szabályok (Tao tv. 7. § (1) c, e, vagy s, pontjaiban lévő) alkalmazását, ha ezeket az adózó az immateriális jószágra 2016.06.30.-ig alkalmazta, vagy 2016.01.01– 2016.06.30. között jogosult lett volna erre. 1. Ha a cég 2016.06.30-ig nem élt a kedvezménnyel, de 2016.01.01–2016.06.30. közti időszakban értékesített felhasználói jogokat az általa 2015. évben aktivált immateriális javakból, akkor a 2018. évi felhasználói jog (licenc) értékesítéseire alkalmazható-e a 2016.07.15-én hatályos régi szabály 7. § (1) s, szabály (Tao alapcsökkentő tétel)? („s) a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás előtti (továbbiakban AE) eredmény javára elszámolt bevétel 50 százaléka, figyelemmel a (14) bek.-ben foglaltakra,” „(14) Az adózó az (1) bek. s) pontjában foglaltakat, választása szerint alkalmazza. Az adózó által az AE eredmény csökkentéseként elszámolt összeg nem haladhatja meg az AE nyereség 50 százalékát.” (továbbiakban „régi szabály”)? VÉLEMÉNYEM SZERINT IGEN. Kérem válaszukat.

Megvásárolt vevőkör további sorsa Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. 2009-ben egy másik cégtől "megvásárolta" a vevői körét. Ezt immateriális javak között aktiváltuk 3 év alatti értékcsökkenés elszámolásával (szerződés szerint). 2012-ben számoltunk rá el utoljára értékcsökkenést. Azóta is az immateriális javak között tartjuk nyilván. A korábban átvett vevői kör közül vannak még, akik jelenleg is vevők, de többen már időközben megszűntek. Mi a teendő az immateriális javak között kimutatott összeggel? A cég megszűnéséig szerepeltetni kell, vagy mikor, milyen összegben lehet esetleg kivezetni?

Újraéledő adóverseny: Magyarország lehet az egyik nyertes Cikk

Szigorította a szellemi termékekkel (immateriális javakkal) kapcsolatos kedvezmények igénybevételére vonatkozó nemzetközi szabályokat nemrégiben az OECD adóelkerülést nehezítő akcióterve. A magyar adórendszerbe mintegy fél éve átültetett változtatások és a vonzó adózási környezet együttes hatására több külföldi cégcsoport dönthet úgy a közeljövőben, hogy hazánkba telepíti kutatás-fejlesztési (k+f) központját – véli a Niveus tanácsadó cég.