hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Aktuális kérdések a kisvállalati adóval kapcsolatosan

  • dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász

A mindennapokban a kisvállalati adóval dolgozó szakemberek pontosan tudják, hogy ezen adónem szabályai szorosan kötődnek a társadalombiztosításról szóló előírásokhoz, illetve a szociális hozzájárulási adóhoz. Az elmúlt hónapok jogszabályváltozásai, például az új Tbj. hatálybalépése felvetik a kérdést, hogy ezen módosítások lecsapódnak-e, és ha igen, milyen mértékben a kiva előírásaiban. Cikkünkben ezt a témát járjuk körbe.

Járulékfizetési alsó határ

A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (új Tbj.) 27. § (2) bekezdése értelmében a 6. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben – ide tartozik például a munkaviszony – 2020. július 1-jétől járulékfizetési alsó határ került bevezetésre.

A társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbér 30 százaléka (48 300 forint) után abban az esetben is meg kell fizetni, ha a foglalkoztatott tényleges járulékalapot képező jövedelme ennél kevesebb. (Jellemzően a részmunkaidős munkaviszony esetei tartoznak ide).

A járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet utáni 18,5 százalékos tb-járulékot a foglalkoztató köteles megfizetni a 2020. július-augusztus hónapok kivételével, amely időszakokat mentesíti a jogszabály ezen kötelezettség alól.

Az Adózóna 2020-as jogszabálymódosításokkal kapcsolatos írásait ITT, a 2021-es változásokat bemutató cikkeit pedig ITT találja.

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) szintén átvette a járulékfizetési alsó határra vonatkozó szabályozást a Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetében. A Szocho tv. 2020. július 1-jétől hatályos 1. § (10) bekezdése kimondja ugyanis, hogy az említett biztosítási jogviszonyok esetén az adó alapja megegyezik a társadalombiztosítási járulék alapjával.

Ez tehát azt jelenti, hogy mind a fizetendő társadalombiztosítási járulék, mind a szociális hozzájárulási adó tekintetében figyelemmel kell lenni a járulék-, illetve adófizetési alsó határra, az új Tbj. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási jogviszony esetén.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja: érinti-e a járulékfizetési alsó határ a kisvállalati adót, valamint, hogy a SZÉP-kártyára utalt béren kívüli juttatás adómentessége fennáll-e a kiva hatálya alá tartozó adózóknál is!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Gyesről visszatérő munkavállaló szabadsága részmunkaidőnél

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Csedre jogosultság

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Lejáró gyed veszélyhelyzetben

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 december
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close