Fontos határidő közeleg 15-20 ezer vállalkozásnak, kerülje el a sokmilliós büntetést!

Megosztás Tetszik

Május 31-éig kötelező elkészíteniük az arra kötelezett vállalkozásoknak a transzferár-dokumentációt, nem lehet már elmismásolni ezt a feladatot. Magyarországon nagyságrendileg 15-20 ezer céget érintenek a kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek nyilvántartására vonatkozó előírások – hívja fel a figyelmet közleményében a Saldo Zrt.

Habár egyes pontokban könnyítéseket hozott a transzferár-szabályozásba a társaságiadó-törvény tavaly nyári módosítása – a dokumentációs kötelezettség értékhatára például 50 millióról 100 millió forintra emelkedett –, alapvetően szigorodtak a kapcsolt vállalkozások között folytatott ügyletekre, valamint azok nyilvántartására vonatkozó kötelezettségek.

Ha egy cég közvetve vagy közvetlenül részt vesz egy másik vállalkozás irányításában, ellenőrzésében vagy tőkéjében, az egymással folytatott ügyleteik során transzferárat, vagyis szokásos piaci árat kell meghatározniuk, erről pedig részletes dokumentációt kell készíteniük. Az ilyen típusú tranzakciók esetében alapvetően minden cégcsoport a saját gazdasági érdekeit tartja szem előtt, ez azonban torzíthatja az egészséges piaci versenyt, és mivel adót is ennek figyelembevételével kell fizetniük, az ügyletekben részt vevő vállalkozások nyereségére is közvetlen hatással van. A dokumentálás alapos felkészültséget igénylő feladat, ráadásul a januártól hatályos változások újfajta terheket rónak az érintett adózókra" – mutat rá Kiss Tamás transzferárszakértő, a Saldo Zrt. tanácsadó üzletágának igazgatója.

Már nem csak az ellenőrzésekkor kell elővenni a transzferár-dokumentációt

A transzferárazással kapcsolatos dokumentációkat tehát eddig is nagy figyelemmel és a vonatkozó szabályok szigorú betartásával kellett elkészíteni, azonban a határidők tekintetében nagyobb volt a mozgástér. A dokumentumok sokszor el sem készültek, tartalmukat sok esetben nem vették számításba az adóalap meghatározásakor, és többnyire csak az ellenőrzések során kerültek elő a fiókból.

A Tao. tv. módosított 18. paragrafusának (5) bekezdése idén januártól viszont konkrét határidőt vezetett be, hiszen május 31-éig az érintett adózók kötelesek rögzíteni a szokásos piaci árat, az annak meghatározásánál alkalmazott módszert, valamint az azt alátámasztó tényeket és körülményeket szerepeltetniük kell az éves társaságiadó-bevallásukban. Ez alapvető változást hoz a hatósági gyakorlatba, eddig ugyanis nem álltak rendelkezésre ügyleti szintű adatok a kapcsolt vállalkozások egymás közötti tranzakcióiról, most viszont lehetőség lesz a transzferárképzésből adódó adókockázatok kiszűrésére vagy a kiszámlázott szolgáltatások esetleges duplikációjának gyors felderítésére.

Nemzetközi tapasztalat, hogy hasonló adatszolgáltatás bevezetése után mind a transzferár-ellenőrzések, mind pedig a megállapítások darabszáma jelentősen emelkedett, ezért Magyarországon is várható, hogy nőni fog a hatósági aktivitás – hangsúlyozza Kiss Tamás. Ezen kívül jelentős változást hozott a Tao. tv. 18. paragrafusának egy új bekezdése is, mely szerint, ha a vizsgált jövedelmezőségi mutató a piaci tartományon kívül esik, úgy nem a közelebbi, alsó vagy felső értékekhez szükséges igazítani az adóalapot, hanem az ártartomány középértékére, kivéve, ha az adózó dokumentációval igazolja, hogy a szokásos piaci ár ettől eltér.

Ez még az eddigieknél is nagyobb tudatosságot és körültekintést követel meg a cégektől, a kapcsolt vállalkozásoknak érdemes ugyanis már menet közben úgy alakítaniuk az árképzésüket, hogy a transzferár a piaci tartományon belül legyen. Ha ugyanis a szokásos sáv alá esik ez az érték, automatikusan a mediánhoz kell igazítani – az eltérés több millió forintos összeg is lehet – teszi hozzá a szakértő.

Duplázódnak a bírságok, nem babra megy a játék

Nem csupán a feladatok szaporodnak a kapcsolt vállalkozások körül, a mulasztások miatt kiszabható bírságok összege is jelentősen emelkedett. Eddig a transzferár-fődokumentum és az ügyleteket tartalmazó helyi dokumentumok egyetlen nyilvántartásnak minősültek, a hatóság pedig azt vizsgálta, hogy a cég elkészítette-e az előírt dokumentációt, illetve ennek során követett-e el valamilyen hibát. A mulasztásokért kiszabható büntetés felső határa 2 millió, ismételt pontatlanságok esetén pedig 4 millió forint volt, idén januártól azonban ezek az összegek 5, illetve 10 millió forintra nőttek, ráadásul már nem egységként vizsgálják az adott adóévben összeállított nyilvántartást, hanem dokumentumonként – vagyis az 5 milliós összeg is megsokszorozódhat, ha több ügylettel is probléma van.

A tétek is emelkedtek tehát, ezért minden eddiginél nagyobb szükség van a dedikált transzferárszakértőkre, akik a vállalat szakembereivel együttműködve és a részletszabályokat behatóan ismerve alapos és helytálló nyilvántartást tudnak készíteni. A már meglévő dokumentáció felülvizsgálatában, a transzferárképzés során felmerülő kockázatok feltárásában és az esetleges hatósági ellenőrzések során is érdemes lehet szakértői tanácsot kérni – véli Kiss Tamás.