Amit a biztosítotti jogviszonyról tudni kell, ha megszűnik vagy szünetel a munkaviszony – példákkal

Czeglédi Bernadett munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

2026.10.05., 06:21 Frissítve: ma, 01:05

Megosztás

Tetszik

Cikkünkben nem pusztán a munkaviszony/biztosítási jogviszony megszűnése, illetve szünetelése közötti különbségre hívjuk fel a figyelmet, hanem arra is, hogy a státuszváltozás milyen hatással van a biztosítási jogviszonyra, jogosult-e orvosi ellátásra az adott személy a megszűnést, illetve szünetelést követően, mi lesz a folyamatban lévő táppénzzel, mely esetekben tud a munkavállaló álláskeresési járadékra bejelentkezni, és miért érdemes figyelni a folyamatos jogviszony meglétére is.

Állítsa be, hogy az Adózóna cikkeit mindig az elsők között lássa a Google keresőben

Munkaviszony megszűnése, megszüntetése és szünetelés munkaviszony alatt

A munkaviszony megszűnésével és megszüntetésére vonatkozó szabályokat a munka törvénykönyve X. fejezete rögzíti; a 63. paragrafus szól arról, milyen esetekben szűnik meg a munkaviszony, a 64. pedig azt sorolja fel, milyen formában (közös megegyezés, felmondás, azonnali hatályú felmondás) szüntethető meg a munkaviszony. A munkaviszonyt mind a munkavállaló, mind a munkáltató felmondással megszüntetheti (65. § (1) bekezdés), valamint az Mt. tételesen felsorolja a felmondási tilalmak eseteit is (65. § (3) bekezdés).

felmondás, munkaviszony megszüntetése, fizetés nélküli szabadság, munkaviszony szünetelése — Van, amikor a kötelező biztosítani, és van, amikor mérlegelhet a munkáltató, hogy elengedi-e fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót

A munkaviszony alatt is előfordulhat, hogy a munkavállaló szüneteltetni szeretné a munkavégzést – ilyenkor elsősorban a fizetés nélküli szabadságra, illetve a munkavégzés alóli felmentés eseteire kell gondolni. A munka törvénykönyve 128-133. paragrafusai határozzák meg a fizetés nélküli szabadság eseteit, illetve az ide vonatkozó szabályokat. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) szerint nem mindegy, hogy melyik esetről van szó, tehát mikor biztosított valaki és mikor nem.

A jogszabály meghatározza, mikor kell elengedni fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót (például a gyermek hároméves koráig a szülő jogosult rá), emellett vannak olyan helyzetek, amikor mérlegelhet a munkáltató, hogy elengedi-e fizetés nélküli szabadságra a munkavállalót, például, amikor nincs már elég fizetett szabadsága, alkotói szabadságra szeretne menni, házat újít fel, amihez plusz szabadidőre lenne szüksége stb.

Az Mt. 55. paragrafusa rögzíti, hogy mely esetekben mentesül a munkavállaló a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól.

CIKKÜNK FOLYTATÁSÁBAN ismertetjük

a mentességi szabályokat,
azt, hogy mi lesz a biztosítási jogviszonnyal megszűnés és szünetelés esetén,
mikortól kell egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni,
ki és mikortól tud álláskeresési járadékot igénybe venni,
10 konkrét példán keresztül, hogy milyen esetek fordulhatnak elő.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.