Külföldi kiküldetés – minden, amit a napidíj elszámolásáról tudni érdemes

Megosztás Tetszik

Ha egy munkáltató külföldi kiküldetés esetén a munkavállalónak forintban ad napidíj-előleget, felmerülhet kérdésként, hogy milyen árfolyammal kell elszámolni a kiküldetés során az előlegtől eltérő devizanemben kiegyenlített költségszámlákat, továbbá mi a helyes elszámolási mód a munkavállalóval, ha az adott előlegnél többet vagy kevesebbet költött. Olvasói kérdésekre személyi jövedelemadóval kapcsolatban Horváthné Szabó Beáta adószakértő, számvitel vonatkozásában Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: A szabályzatunk szerint külföldi kiküldetésnél 40 euró/nap az egy napra adható napidíj. Valutapénztárunk nincs. Van olyan eset, hogy forintban kapja meg a munkavállaló a napidíjat, ez esetben milyen árfolyammal kell az előlegutalást számolnunk, a kiküldetés során felmerült költségszámlákat átszámítanunk, a napidíjat számfejteni, illetve a 15 eurónak megfelelő adómentes részt számolni? Abban az esetben, ha a munkavállaló részére USA dollárban vagy angol fontban utaljuk a napidíjra és a kiadásokra adott előleget, akkor milyen árfolyamon kell számolni az előleget, az elszámolt kiadási számlákat és a napidíj számfejtéséhez milyen árfolyamot kell alkalmazni? Árfolyamszámítás szempontjából az előlegnél meg kell-e bontanunk a napidíjra és a költségekre adott előlegrészt? A kiküldöttek több számlát hoznak, általában a kiküldetés időtartama alatt minden nap keletkezik valamilyen kiadás taxi, vízum, reptéri transzfer, helyi közlekedés. Ezeket milyen árfolyamon kell a könyvekben rögzíteni, és milyen árfolyamon kell a munkavállalóval elszámolni? Ha a munkavállaló kevesebbet költött, a visszajáró pénzt milyen pénznemben kell kérnünk, és itt milyen árfolyammal számolunk, ha forintban kapta az előleget? Ugyanez a kérdés arra az esetre, ha többet költött, és még fizetnünk kell a munkavállalónak a kiadások fedezetére. Milyen árfolyamot alkalmazunk abban az esetben, ha a munkavállaló euróban kapja meg az előleget, de a kiadási számlái például cseh koronában készültek?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZAI:

1. Van olyan eset, hogy forintban kapja meg a munkavállaló a napidíjat, ez esetben milyen árfolyammal kell az előlegutalást számolnunk?

Az előleg – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) értelmében – mint követelésként nyilvántartott összeg nem eredményez a kifizetéskor jövedelmet. Mivel forintban fizetik, forintban tartják nyilván.

2. Milyen árfolyammal kell a kiküldetés során felmerült költségszámlákat átszámítanunk?

Külföldi pénznemben keletkezett kiadást a teljesítés időpontjában érvényes MNB árfolyamon kell figyelembe venni. [Szja tv. 6. § (1)b]

3. Milyen árfolyammal kell a napidíjat számfejteni, illetve a 15 eurónak megfelelő adómentes részt számolni?

Az Szja tv. 6. § (4) bekezdése értelmében a külföldi pénznemben keletkezett bevétel esetén – mivel a bevétel adóelőleg-levonásra kötelezett kifizetőtől származik – a kifizetőnek az adóelőleg megállapításához a megelőző hó 15-én érvényes árfolyamot kell alkalmazni. A jövedelemszerzés időpontja az a nap, amikor a magánszemély az előleggel elszámol.

4. Abban az esetben, ha a munkavállaló részére USA dollárban vagy angol fontban utaljuk a napidíjra és a kiadásokra adott előleget, akkor milyen árfolyamon kell számolni az előleget, az elszámolt kiadási számlákat és a napidíj számfejtéséhez milyen árfolyamot kell alkalmazni?

Az adóelőleg megállapításakor, mivel itt utólagos elszámolásra kiadott előlegről beszélünk, a jövedelemszerzés időpontját – azaz amikor a magánszemély elszámol – megelőző hó 15-én érvényes árfolyamon állapítjuk meg a jövedelmet és az abból figyelembe vehető 15 eurós, legfeljebb a jövedelem 30 százalékát meg nem haladóan bizonylat nélkül elszámolható költséget.

5. Árfolyamszámítás szempontjából az előlegnél nem kell megbontani a napidíjra és a költségekre adott előlegrészt.

6. A kiküldöttek több számlát hoznak, általában a kiküldetés időtartama alatt minden nap keletkezik valamilyen kiadás taxi, vízum, reptéri transzfer, helyi közlekedés. Ezeket milyen árfolyamon kell a könyvekben rögzíteni, és milyen árfolyamon kell a munkavállalóval elszámolni?

Szja vonatkozásában az elszámolás időpontjában keletkezik a jövedelem amennyiben a számla étkezésről vagy más szolgáltatásról szól. Ilyen esetben az egyes meghatározott juttatások tekintetében az elszámolás hónapjának negyedévét követő hó 12-én keletkezik az szja kötelezettség a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamon.  Amennyiben a számla nem szolgáltatásról szól, akkor a juttatás munkaviszonyból származó jövedelemnek tekintendő, azaz a jövedelemszerzés időpontja az a nap amikor a magánszemély elszámol. Ennek következtében az ezt megelőző hónap 15-én érvényes árfolyamon kell a jövedelem összegét megállapítani. Számviteli szempontból az adott kiadás teljesülése – számla – napi választott árfolyamán kell elszámolni.

7. Ha a munkavállaló kevesebbet költött, a visszajáró pénzt milyen pénznemben kell kérnünk, és itt milyen árfolyammal számolunk, ha forintban kapta az előleget?

A dolgozó akár forintban, akár más pénznemben is „visszaadhatja” az előleg fel nem használt részét, ha azonban valutában szeretne elszámolni, akkor valuta vételi árfolyamon indokolt vele elszámolni (mintha valutát adna el a cégnek).

8. Ugyanez a kérdés arra az esetre, ha többet költött, és még fizetnünk kell a munkavállalónak a kiadások fedezetére. Milyen árfolyamot alkalmazunk abban az esetben, ha a munkavállaló euróban kapja meg az előleget, de a kiadási számlái például cseh koronában készültek?

Személyi jövedelemadó szempontjából mivel az előleg nem bevétel és a visszafizetés nem kiadás, ezért ennek nincs szja-hatása. A cseh koronában elszámolt költségeket a teljesítés időpontjában érvényes árfolyamon kell az szja-alap meghatározásakor figyelembe venni. A kiadott előleg követelés lesz a munkavállalóval szemben, melyet az előlegadás napján érvényes választott devizaárfolyamon kell a könyvekben kimutatni; az ellenében hozott költségszámlákat ugyancsak a vállalkozás választott árfolyamán kell könyvelni. A kettő különbözetét kell forintban megtéríteni a dolgozónak. Másik megoldás, ha konkrét számlákat – amikre már nem nyújtott fedezetet az előleg –, maga fizetett ki, melyeket utólag meg kívánunk téríteni, ekkor valuta vételi árfolyamon indokolt tőle „megvenni” a kifizetett számlákat.