Niveus: Home office a tengerpartról? Könnyen milliós adócsapdába futhatunk

Megosztás Tetszik

A nyár nemcsak a pihenés, hanem a munkavégzés rugalmasabb formáinak időszaka is. Egyre többen dolgoznak görög szigeteken, horvát tengerpartokon vagy éppen a Balaton mellett – hívhatjuk őket akár digitális nomádnak is, magyar céges státusszal. De tényleg működik ez szabályosan, vagy inkább adó- és tb-kockázatot húzunk magunkra? A Niveus elmagyarázza.

A magyar adóügyi illetőségen alapuló személyi jövedelemadó (szja) kötelezettség akkor is fennállhat, ha valaki külföldön dolgozik – figyelmeztet Bagdi Lajos, a Niveus partnere. A belföldi illetőség akkor jellemzően megmarad, ha a magánszemély több, mint 183 napot tölt itthon egy naptári évben – ami távmunkával és rövidebb nyaralásokkal is simán teljesíthető.

Ha viszont valaki valóban több hónapon át dolgozik külföldön – mondjuk Horvátországban vagy Görögországban –, akkor nemcsak a kettős adózási egyezmények vizsgálata szükséges (Magyarország már több, mint 80 ilyen egyezményt kötött), de azt is pontosan be kell mérni, hol végzi ténylegesen a munkát. A belföldön megfizetett adó terhére beszámítható ugyan a külföldön már megfizetett adó, de azért sokszor az adófizetés Magyarországon nem kerülhető el teljesen

Társadalombiztosítás – ahol lakcím van, ott tb-kötelezettség is van

Magyarországon a társadalombiztosítás akkor is kötött, ha valakinek magyar lakcíme van, még akkor is, ha tengerparti Airbnb-ből dolgozik. Az EU-n belül ez az EU szociális koordinációs rendelet alapján történik: csak egy ország biztosítási rendszerébe lehet tartozni, de ha a munka főként külföldön történik, akkor kérdéses lehet, hogy melyik országé a jogosultság.

EGT-n kívüli ország esetén (például Szerbia vagy Törökország) a kétoldalú tb-egyezmény szabályozza, de a tb-szabályozás bonyolult lehet – különösen, ha a bejelentési kötelezettségek nem teljesülnek. A mulasztás komoly anyagi terhet jelenthet – a NAV és az egyéb hatóságok (például OEP) akár utólagos befizetéseket és bírságot is elrendelhet.

Munkajogi és munkaügyi kockázatok

A „munkahely” fogalma nálunk hagyományosan irodához, cégtelephelyhez kötődik. Ha azonban valaki Görögországból dolgozik magyar főnökének, akkor felmerül, hogy mely ország joga szerint szabályos a díjazás, és hol követelhetik be a bérekhez kötődő járulékokat. A munkahely szerinti jogállás, a helyi munkaügyi törvények és munkaszerződés szerinti szabályozás mind érintettek.

Emellett az egyes hatóságok határozottan követik a külföldről történő munkavégzést – ugyanis külföldi fizetések adatait sok esetben továbbítják a NAV-hoz.

Kapcsolódó adóegyezmények – mikor mire figyeljünk?

♦ Európai uniós országokban: Ha több mint 183 napot vagyunk Magyarországon, mégis külföldön dolgozunk, az adott országban fizetett adót be lehet számítani a magyar adófizetési kötelezettségbe.

♦ Egyezményes országok: Magyarország több, mint 80 ország vonatkozásában rendelkezik kettős adózás elkerüléséről szóló egyezménnyel, ami segít felismerni, hol adózzunk.

♦ Egyezmény nélküli országok: Ilyen például az USA 2024-től – itt mindkét állam adóztathat. A külföldön befizetett adót beszámíthatjuk, de az adófizetési kötelezettség Magyarországon is megmaradhat (például tőkejövedelmeknél legalább 5 százalékos mértékben).