hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Külföldi foglalkoztatása: adózási tudnivalók

  • adozona.hu

Kell-e szja-t, tb-járulékot vonni, illetve szochot fizetni, ha külföldi magánszemélyt bíz meg a társaság? – kérdezte az Adózóna olvasója. Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdések konkrétan ezek voltak: "Milyen igazolásokra (például esetleg A1 illetőségigazolás, adókártya), adatokra van szükség, ha egy külföldi magánszeméllyel szerződik a cég (külföldi fellépő előadóművészi tevékenységet végezne nálunk egy rendezvény alkalmával szerződéssel)? Ha a külföldi magánszemély nem tudja igazolni illetőségigazolással, hogy ő külföldi, akkor magyar adóazonosító és tajszám hiányában hogyan tudunk neki megbízási díjat fizetni? Külföldi magánszemély esetén szóba jöhet, hogy a kettős adóztatást kizáró egyezményt is figyelembe kell venni? Személyi jövedelemadót, illetve tb-járulékot kell kifizetőként vonnunk tőle, illetve kell utána szocho-t fizetnünk?"

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Külföldi magánszemély foglalkoztatásakor a kifizető/foglalkoztató nincs könnyű helyzetben, ugyanis az adókötelezettséget és a tb-kötelezettséget is vizsgálni kell.

Az adókötelezettség vizsgálata előtt rendelkezni kell a magánszemély illetőségét igazoló, adóhatóság által kiállított dokumentummal, vagy adóéven belül legalább a magánszemély illetőségére vonatkozó nyilatkozattal.

Illetőségigazolás alapján megállapítható, hogy melyik országgal megkötött kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezmény előírásait kell alkalmazni – feltéve, hogy a magánszemély egyezményes országból érkezik.

Ha a jövedelem Magyarországon adóztatható, akkor a kifizetőnek szja-előleget kell levonnia. A 08-as bevallás kitöltéséhez szükséges az azonosító jel beszerzése. Ha a külföldi magánszemély ezzel nem rendelkezik, akkor az Art. 34. § (2) bekezdése értelmében a kifizető a kifizetést megtagadhatja.

Azonban a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a kifizető is kérheti az Art. 37. § (4) bekezdése alapján, ha a természetes személy adóazonosító jellel nem rendelkezik és belföldön eseti jelleggel szerez adóköteles, vagy adatszolgáltatási kötelezettség alá eső jövedelmet.

Abban az esetben, ha magyar foglalkoztatási jogviszony jön létre, de a magánszemély tb-egyezményes országból érkezik, és a külföldi társadalombiztosítási hatóság (például párhuzamos foglalkoztatásra vonatkozó A1 igazolással) igazolja, hogy külföldön biztosított, akkor – ha az egyezmény tiltja a párhuzamos biztosítást – a foglalkoztatónak külföldön keletkezik tb-kötelezettsége, azaz a magánszemély nem Magyarországon lesz biztosított.

Ha a magánszemély a külföldi biztosítását nem igazolja, vagy nem tb-egyezményes országból érkezik, akkor a biztosítási jogviszony Magyarországon jön létre, mellyel kapcsolatos kötelezettségek teljesítése érdekében a magánszemélynek tajszámot kell igényelnie. Magyar biztosítási jogviszony esetén a kifizetőnek szocho- és szakho-kötelezettsége is keletkezik.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Áfaarányosítás

Bunna Erika

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink