Ingatlan bérbeadásakor elszámolható költségek

Megosztás Tetszik

Az ingatlan tulajdonosának bérbeadás esetén is adódhatnak költségei, például mert bútorokat, háztartási gépeket vásárolt, fizeti a rezsit stb. Ezek közül milyen esetekben csökkentheti a bérbeadásból származó bevételét? Összefoglaltuk.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (továbbiakban: szja-törvény) 11.számú mellékletének II. pontja rendelkezik a tárgyi eszközök beszerzési árának elszámolásáról.

Ha az adózónak nem lenne elég bevétele, akkor választhatja azt is, hogy két év alatt számolja el a beszerzési árat 50-50 százalékban. Ennek azért van jelentősége, mert a bérbeadással foglalkozó magánszemély esetében a bevétellel szemben a költségek nulláig számolhatók el, azaz a veszteséget nem lehet tovább vinni.

Ha a tárgyi eszközök egyedi értéke meghaladja a 200 ezer forintot, akkor értékcsökkenési leírás keretében számolható el a beszerzési ár. Amennyiben évközben kerül sor az üzembehelyezésre, akkor az éves összeget időarányosan lehet elszámolni. Az ingatlan berendezései (bútor, háztartási gépek) jellemzően a 14,5 százalékos kulcs alá tartoznak.

A tevékenység kezdése évében elszámolhatók a korábban – bérbeadás érdekében – felmerült kiadások és az ingatlan beszerzési ára értékcsökkenési leírás alá is vonható.

Máshol bérelt lakása bérleti díjának „betudása”

Az szja-törvény 17. § (5) bekezdése értelmében, a lakás bérbeadásából származó bevételéből a magánszemély levonhatja az általa más településen bérelt lakás ugyanazon évben igazoltan megfizetett díját.

E szabály akkor alkalmazható, ha

• a bérbeadás és a bérlés időtartama 90 napnál több;

• bérelt lakással összefüggésben a magánszemély más tevékenységből származó bevételéből nem számol el költséget;

• a magánszemély számára a bérleti díjat még részben sem térítik meg.

A bevételt csökkentésnél a külföldön bérelt lakás is figyelembe vehető!

Ha a magánszemély az ingatlant kifizetőnek (jellemzően gazdasági társaságnak) adja bérbe, akkor ilyen esetben lakás bérbeadásából származó bevételből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia, meghatároznia, amennyiben a bérbeadó arról nyilatkozik, hogy a bérbeadásból származó jövedelmének megállapításánál figyelembe kívánja venni az általa más településen 90 napot meghaladóan bérelt lakás díját. Abban az esetben, ha a magánszemélynek mégis származik adóköteles jövedelme a bérbeadásból, akkor a bérbeadónak kell jövedelme után az adóelőleget megállapítania és a negyedévét követő hónap 12. napjáig megfizetnie, amit az éves szja-bevallásában be is kell vallania.

Kérdésként merült fel az is, hogy például a magánszemély által kft. részére bérbeadott lakás esetén a magánszemély által más településen bérbe vett lakás bérleti díja levonható-e a bevételből, függetlenül attól, hogy a kft. nem lakás céljára használja az ingatlant? Ilyen esetben az ingatlannyilvántartás szerinti besorolást kell figyelembe venni és nem azt, hogy az adott lakást mire használják (például irodának).

A bérleti jogviszonyt a bérleti szerződés igazolja, míg a díj megfizetését a bérbeadó magánszemély által kiállított számlával, vagy számviteli bizonylattal (ha a bérbeadó nem kért adószámot) kell igazolni. Fontos kiemelni azonban azt, hogy a bevételt akkor is be kell vallani, ha a bérbe vett lakás bérleti díjaként az adóévben megfizetett összeg ugyanannyi, vagy meghaladja azt.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyben részletezzük a közös költséggel és a közüzemi költségek elszámolásával összefüggő előírásokat!