adozona.hu
Home office-ban, határon túl
//adozona.hu/szja_ekho_kulonado/Home_officeban_hataron_tul_A49CLK
Home office-ban, határon túl
Olvasónk Németországban dolgozik, de Magyarországon rendelkezik ingatlannal. Azt szerette volna megtudni, hogy évi hány napot dolgozhat Magyarországról home office-ban egy német cégnek úgy, hogy az adó- és járulékfizetési kötelezettsége ne változzon a korábbi – csak Németországban történő munkavégzés – munkarendjéhez képest. Olvasónk kérdése jelen járványügyi helyzetben még aktuálisabb. A kérdésre Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.
Az olvasói kérdés részletesen így hangzik: Home office-ban, határon innen – kötelezettségek és jogosultságok, cikkhez kapcsolódóan szeretném feltenni a kérdésemet. Két éve Németországban élek és alkalmazottként dolgozom teljes munkaidőben. (Tudomásom szerint német adóügyi illetőségű vagyok.) A cég német illetőségű munkaadó, csak Németországban rendelkezik telephelyekkel, és Magyarországon semmiféle érdekeltsége, telephelye nincs. Magyarországon a feleségemmel közösen van egy lakásunk, ide látogatok el 2–3 hetente hétvégén. Maximum hány munkanapot tudnék Magyarországról home office-ban dolgozni úgy, hogy a munkaadónak semmit ne kelljen változtatnia a német jövedelemadó- és járulékfizetésben, továbbá Magyarországon se keletkezzen jövedelemadó-fizetési kötelezettségem? (Évente körülbelül maximum 40 munkanap külföldi home office-szal számolok.)
SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:
Az ismertetett helyzetben az adókötelezettség megítélésénél alapvető fontosságú az adóügyi illetőség eldöntése. A magyar állampolgár magyar illetőségű, azonban ha Ön német illetőségű, a Németországgal kötött egyezményt is meg kell vizsgálni. Ha az egyezmény értelmében is német illetőségűnek tekintendő, és a Magyarországon eltöltött naptári napok száma 183 napnál kevesebb, akkor továbbra is Németországban kell a személyi jövedelemadót megfizetnie.
Magyar adóügyi illetőség esetén viszont már az első munkanapra jutó jövedelme alapján is Magyarországon kell az személyi jövedelemadót megfizetnie, amikor nem Németországban végzi a munkát.
Ahogy láthatja különbséget kell tenni a naptári napok és a munkanapok között. A naptári napnak az illetőség miatt és az adóztatás jogának megítélése szempontjából van jelentősége. Az adót viszont a ténylegesen munkával töltött napok arányában kell megfizetni.
Az illetőség eldöntése attól függ melyik országban van állandó lakóhelye. Ha csak Németországban van, akkor egyszerűsödik a helyzet, itt megállunk, Ön német rezidens.
Amennyiben mindkét országban rendelkezik állandó lakóhellyel, ahol felváltva ténylegesen lakik, akkor ez alapján nem lehet megállapítani az illetőséget.
A következő szempont a gazdasági és családi kapcsolat. Amennyiben az Ön felesége Magyarországon él és Ön rendszeresen látogatja őt, akkor Ön magyar adóügyi illetőségűnek minősül. Ha a felesége is Németországban él Önnel és időnként Magyarországra látogatnak, akkor Ön német illetőségű, mert a gazdasági kapcsolata is Németországhoz köti.
A tb sem annyira egyszerű. Itt is abból kell kiindulni, hol van az Ön állandó lakóhelye. Abban az esetben, ha ez Magyarországon van és munkaidejének több mint 25 százalékát Magyarországon végzi, akkor a német munkáltatónak Magyarországon kell járulékokat és szochot fizetni. (A magyar munkanapok száma eléri az összes munkanap 25 százalékát.)
Ha az állandó lakóhelye Önnek Németországban van, akkor a biztosításra való jogosultsága is Németországban marad. Az állandó lakóhely, ha nem állapítható meg, akkor az adóügyi illetőséget kell figyelembe venni.
A járványügyi helyzettel összefüggő cikkeinket ITT olvashatja el.
Hozzászólások (2)
Kedves Ruszin Úr!
Köszönöm hozzászólását! Egyetértek Önnel, vészhelyzetben sokkal nagyobb problémával kell szembenéznünk. Én nem is a kiküldetésre irányadó szabályokra, hanem a párhuzamos munkavégzésre gondoltam, mivel kiküldetésről ilyen esetben valóban nem beszélhetünk.
Észrevétele eszembe juttatott egy lehetőséget. A Koordinációs rendelet 16. cikkében olvasható kivétel szabályt, mely akkor alkalmazható, ha egyéb, különös méltánylást érdemlő körülmény áll fenn. Úgy gondolom a hatóságok járványügyi vészhelyzetben a 16. cikk alapján beadott kérelmeknél méltányosan fognak eljárni talán még akkor is, ha a kérelem benyújtására egy későbbi időpontban kerül sor.
Minden jót kívánok Önnek és a kedves Olvasóknak!
Üdvözlettel:
Az SZJA és a TB tekintetében hibátlan a válasz, de az tartalmilag riasztó.
A szociális biztonsági irányvelv (EU TB irányelv) nincs felkészítve az akadályoztatás miatti magyarországi kijárási korlátozás és határátlépési tilalom esetére, így nem tudni, hogy a NEAK Nemzetközi Kapcsolatok és Jogviszony Nyilvántartási Főosztálya hogyan reagálna egy ilyen - A1-es igazolást tartalmazó, Németországból jövő kiküldetési kérelemre, ami nyilvánvalóan nem felel meg a szabályoknak. A NEAK vezetői vélhetően nem gördítenenének adminisztrációs akadályt egy munkahelymegőrző munkáltatói intézkedés elé, akkor sem, ha az nem eredményez magyar járulékfizetést, mert vis major helyzet van, de erre nincs szabály (még). Egyébként is: minek kérelemezne a német munkáltató, ha amúgy is vis major helyzet van és szó sincs kiküldetésről?
Békeidőben egyébként így néz ki a kérelem adminisztrációja: http://www.neak.gov.hu/felso_menu/lakossagnak/ellatas_kulfoldon/biztositasi_kotelezettseg_eu_szerint/a_kikuldetes_szabalya_az_eu_ban
Magyarul: kit érdekel, hogy honnan dolgozik a honfitársunk a német cégnek, ha ezzel megtarthatja a munkahelyét? Adózzon és TB-zen továbbra is a német szabályok szerint!