További témák

Gépkocsiköltség elszámolása egyéni vállalkozóknál, magánszemélyeknél

  • Surányi Imréné okleveles közgazda
2

Ez a cikk azok számára ismerteti a szabályokat, akik önálló tevékenység keretében, egyéni vállalkozóként, vagy a jármű hivatali, üzleti használatáért kapott költségtérítéssel szemben kívánnak költséget elszámolni.

Lényeges, hogy az önálló tevékenység keretében szerzett bevételeknél ezen szabályok szerint csak akkor lehet eljárni, ha az adóévben az ilyen bevételek egyikénél sem választ 10 százalék költséghányadlevonást az adózó. Az egyéni vállalkozó azonban bármely módszerrel is állapítja meg az egyéni vállalkozásból származó jövedelmét, a 10 százalék költséghányadlevonást a többi önálló tevékenységből származó jövedelmére alkalmazhatja (ha van ilyen jövedelme). Arra azonban ügyelnie kell, hogy az útnyilvántartásában egyéni vállalkozóként csak a vállalkozói tevékenysége érdekében felmerült futásteljesítményt veheti figyelembe.

Az elszámolások döntő többsége független a jármű tulajdonjogától, egyes szabályok azonban eltérően érvényesíthetők a saját tulajdon, illetőleg a bérelt vagy szívességi használat esetében.

A „saját tulajdonú jármű” fogalom alatt a magánszemély vagy közeli hozzátartozója tulajdonában lévő, illetve zárt végű lízingbe vett járművet kell érteni.

A saját tulajdonhoz kötődő rendelkezések esetében a tulajdonjogot a közlekedési igazgatási hatóság által kiadott törzskönyvvel (a törzskönyv visszavonása esetén a hatóság által kiadott igazolással), lízingbe vett jármű esetén a lízingszerződéssel kell igazolni.

Üzemanyagköltség címén a hivatali/üzleti utakon futott (útnyilvántartás szerinti) km teljesítmény alapján az üzemanyag-fogyasztási norma és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) által közzétett üzemanyagár szerint számított összeg, vagy a hivatali (üzleti) úthoz történő számlával (számlákkal) igazolt üzemanyag-vásárlás vehető figyelembe.

A kizárólag üzleti célú járművek esetében értelemszerűen az éves futásteljesítmény teljes egészében figyelembe vehető. A személygépkocsi két esetben minősülhet kizárólag üzleti célúnak:

– ha személygépkocsi-bérbeadó tevékenységet,
– személyszállító (taxi) tevékenységet

folytat az egyéni vállalkozó, és az üzleti nyilvántartásaiból kitűnik, hogy a személygépkocsit a bérbeadáson, illetve a taxifuvarozáson kívül más célra nem használják.

Más esetben a személygépkocsi a költségelszámolás szempontjából nem számít kizárólag üzemi célúnak, ezért az üzleti utak és a magánutak nyilvántartás szerinti kimutatása nélkülözhetetlen.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben példán keresztül is bemutatjuk, hogyan lehet elszámolni az gépjármű-üzemeltetési költséget.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (2)

Surányi Imréné

A tételes levezetést a táblázat tartalmazza: eszerint az összes igazolt kiadás (548 000 Ft) elosztva a futott 30 000 km-rel, egy km-re 18,27 Ft jut, így abból levonva a 15 forintot 3,27 Ft/km különbözet adódik.

f.erzsebet

T. Cikkíró! Szeretném kérni a példa általános normaköltség tételes levezetés részét is, mert számomra nem érthető, hogyan jött ki a 3,27 Ft különbözet.
Válaszát előre is köszönöm.

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Bt.-ügyvezető

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szabadság számítása

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Cég kiválása

Pölöskei Pálné

adószakértő

2019 június
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X