adozona.hu
Mit jelent a gyakorlatban az időbeli elhatárolás?
//adozona.hu/szamvitel/Mit_jelent_a_gyakorlatban_az_idobeli_elhata_GUE0WU
Mit jelent a gyakorlatban az időbeli elhatárolás?
Tetszik
A számviteli törvény a költségek és ráfordítások elszámolása során az időbeli elhatárolás elvét követi, vagyis az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.
A számviteli törvény az aktív és a passzív elhatárolásokat ismeri. Az aktív az eredmény növelésére szolgál úgy, hogy bevételt lehet az adott időszakra elszámolni, és költséget lehet az adott időszakról levenni. A passzív időbeli elhatárolás pedig az eredmény csökkentésére szolgál, azaz az adott időszakban befolyt bevélt lehet csökkenteni és átterhelni a következő időszakokra, vagy költséget lehet a tárgyévre elszámolni.
| Adózóna-kiadvány: Speciális esetek a számvitelben 3. |
Például, ha egy adóalany olyan szerződést köt, hogy a szolgáltatást utólag számlázza ki a megrendelő felé, és a számlázás már januárban történik, de a számviteli teljesítés még decemberben megvolt, akkor az a bevétel az előző évet érinti kizárólag. Tehát a következő évben könyveléstechnikailag megjelenik a T vevő – K árbevétel és áfa, de ezzel egy időben történik egy előző évi T AIE – K árbevétel-könyvelés is, valamint az azt követő évben egy T árbevétel – K AIE is. Ez azt eredményezi, hogy az előző évben megjelenik a bevétel, míg a következő évben (januárban) az árbevételi főkönyv kiüti egymást, az egyenlege nulla lesz, így nem jelenik meg eredményhatás. Tipikus példa az utólagos elszámolás alá eső bérbeadás.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben további példákon keresztül mutatjuk be az időbeli elhatárolás jelentőségét!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
Hozzászólások (6) , melyek közül a legfrissebbek:
Szakértőink válasza:
„Szakmailag rendben van a cikk, az aktív és passzív időbeli elhatárolásra vonatkozó előírásokból kiderül, hogy nemcsak azon esetek tartoznak ide, amikor a bevétel/költség egy része a tárgyévet, egy másik része a következő évet érinti, hanem azon eset is, amikor a 100 százalék az egyik évre vonatkozik.” Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló;
„A számviteli törvény 32. paragrafus 1. bekezdés első tagmondata a mérvadó. Azok a számlák, amelyeket nem lehet a tárgyévben elszámolni, azokat is el kell határolni.” Gyüre Ferenc adószakértő.
Szakértőnk válasza:
Először is köszönöm Ruszin Zsolt könyvvizsgáló úrnak a hozzászólását!
Másodszor pedig a cikkben kiemelem többször is, hogy az elhatárolás kezelése komoly mérlegelést igényel, hiszen fontos figyelni, hogy esetleg előlegről van szó, mely esetben az elhatárolás kérdésköre fel sem merülhet. Az elkésett számlák behelyezése a tárgyévben nem jogellenes, sőt az lenne probléma, hogy ha a gazdálkodó azt figyelmen kívül hagyná a tárgyévből.
Tisztelettel: Gyüre Ferenc
A havi zárás során történő elhatárolás nem ütközik jogszabályba!
Az időbeli elhatárolás elve (Szvt. 16.§ (2)) valóban üzleti évekre értelmezendő, azonban a gyakorlatban a gazdálkodó mégis él vele év közben is, ha a könyvviteli zárlatot (Szvt. 164.§ (2)) évente többször, vagy akár havonta elvégzi.
Miután az üzleti év végén ilyen havi zárások után is csak a másik üzleti év elhatárolásai szerepelnek a 39-es és a 48-as számlacsoportokban, így a havi zárások során történt évközi "oda-vissza" elhatárolások gyakorlata nem ellentétes a számviteli törvénnyel.
Ruszin Zsolt kamarai tag könyvvizsgáló 004958
Tisztelt Adózóna! A Számviteli törvény előírásai egyértelműek a kérdéskört illetően. Az elkésett számlák számviteli kezelésére is egzakt szabályok vannak a hibahatás mértékétől függően mind a számvitelben, mind a társasági adó törvényben. Szakértőjük válasza szakmailag nem elfogadható. Javaslom, hogy könyvvizsgáló kollégát vonjanak be a kérdéskör tisztázásába. Üdvözlettel: Simon Csaba
Kedves Olvasó! Köszönjük észrevételét, szakértőnk válasza a hozzászólásra: Szakmai gyakorlat alapján számos esetben felmerülhet az, hogy egy számla a mérlegkészítés időpontjáig nem érkezik be. Ennek több oka is lehet. Példának okán, ha van egy elvégzett szolgáltatás, amelynek megállapítható az értéke (mondjuk szerződés alapján), de a számla nem érkezik meg, csak hosszabb időt követően, akkor azt az adott időszakra el kell határolni. A számviteli összemérés elvéből kiindulva, egy olyan költség, amely az előző évet kellett volna, hogy terhelje, nem terhelheti a tárgyévet. Ezt a gyakorlatot egyébként számos multinacionális vállalat követi, ahol nem éves zárásokban, hanem havi zárásokban követik ezt a gyakorlatot. Egyébként a cikk említést is tesz róla, hogy az időbeli elhatárolás és az előleg kérdésköre külön kezelendő, ahogy a cikk is írja. Tisztelettel: Gyüre Ferenc adótanácsadó
A szerző álláspontom szerint szakmai tévedésben van mind az utólag kiszámlázott, mind az előre kiszámlázott gazdasági események kapcsán, mivel ha azok kizárólag egy üzleti évet érintenek, az időbeli elhatárolás kérdésköre fel sem merülhet. Érdemes volna újragondolni.