hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Könyvelőváltás: milyen formában történjen az iratanyagok átadása?

  • Sinka Júlia, adószakértő, mérlegképes könyvelő

Az új könyvelő elektronikus formában is kéri a könyvelési anyagot, a régi nem adja című cikkhez érkezett kérdések és hozzászólások is jelzik, milyen fontos – és a jelek szerint a könyvelőtársadalomban korántsem egységesen megítélt, érdemben nem tisztázott – kérdés az iratanyagok átadása, és nemcsak az átadás, hanem annak formája is – elektronikusan vagy sem és ha elektronikus, akkor milyen formátumban.

A cikkben példaként hozott, és amúgy megtörtént esetben a „régi” és az „új” könyvelő azonos szoftverrel dolgozott, a probléma megítélésében azonban ennek nem sok szerepe van.

Noha megértem az iratanyag átadásának elektronikus formájától berzenkedő könyvelőket is, de változatlanul az a véleményem, hogy a távozó ügyfélnek e formátumban is meg kell kapnia a saját vállalkozása adatait (adatvagyonát), és ez nem azt jelenti, hogy magát, a „régi” könyvelő által használt szoftvert is – ezt egy szóval sem állítottam a szóban forgó írásomban – hiszen az a szoftver forgalmazójának szerzői jogait is sértené.

Olvassa el az Adózóna „Tisztségviselők tiszteletdíja: melyik soron kell kimutatni?”, „Fontos átgondolni könyvviteli zárás előtt a kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartását” és „Több ingatlanja van a cégnek – áfaügyek, figyelési idő, készletnyilvántartás” című írását!

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) kötelezi az adóalanyokat, hogy elektronikusan keletkezett bizonylataikat, könyveiket, nyilvántartásaikat e formában őrizzék meg, biztosítva ezek sértetlenségét, és az adóhatóság számára online hozzáférést biztosítsanak (77–78.§).

A könyvelési programban rögzített és tárolt adatok is az elektronikus adatok körébe tartoznak, ezeknek papír alapú, kinyomtatott változata csak másodlagos forrás az ügyfél számára. Álláspontom szerint egy könyvelő ügyfelére vonatkozó adatállomány mint adatvagyon azt a vállalkozást illeti meg, akinek a megbízásából rögzíti a könyvelő az adatokat – és ez független attól, hogy a vállalkozás rendelkezik-e az adott könyvelőprogram használati jogával vagy a könyvelő.

Az sem feltétele ennek, hogy mindkét érintett könyvelő azonos könyvelőprogrammal dolgozzon: ma már egyre több könyvelőprogram képes bármilyen másik könyvelőprogramból az adatokat átvenni. Az adatok ilyenfajta átadása-átvétele azért is illeszkedik a számviteli tevékenység alapfeltételeinek sorába, mivel a NAV online számla rendszerbe történő átadási kötelezettséggel is számolni kell, illetve az odaérkező, az adóalany részére kibocsátott bizonylatok könyvelőprogramba történő átemelése, mint „adóhatósági szolgáltatás” is cél.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy adatexporttal milyen állomány nyerhető ki, az Art. előírásainak betartása érdekében a mentett adatállományt miért kell átadni, illetve a bizonylatok kinek a tulajdonát képezik!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Időszakos orvosi vizsgálatok

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Egyéni vállalkozásból kivonás

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 november
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 31 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 1

Együttműködő partnereink