Kriptovaluták a magyar számvitelben és a társasági adózásban

Megosztás Tetszik

A kriptovaluta digitális eszköz, mely a gazdasági életben jelen van, sokan használják, bányásszák, kereskednek vele, ennek ellenére a kriptovaluta-elszámolásra jelenleg még nincs semmilyen kötelező érvényű előírás hazánkban és az EU-ban sem. A vállalkozások azonban, amennyiben kriptovaluta kerül a birtokukba, nem hagyhatják figyelmen kívül ezeket a számviteli beszámolóikban.

Sok országban nincs egyértelmű állásfoglalás a kriptovaluták számviteli besorolása tekintetében, ahol pedig léteznek ilyenek, azok egymástól jelentősen eltérnek. Magyarországon sincs semmilyen kötelező érvényű szabály, az egyetlen bátor próbálkozás a NAV két állásfoglalása 2016/17-ből. Azóta azonban az IFRIC, a nemzetközi számviteli sztenderdek interpretációs bizottsága, 2019 júniusában kibocsátott egy értelmezést, amely nem áll összhangban a NAV ajánlásaival. A vállalkozásoknak azonban, ha kriptovaluta kerül a birtokukba, valahova mindenképpen be kell sorolniuk azokat a számviteli beszámolóikban. A besorolásnak a kriptovalutákkal végzett gazdasági ügyletek tekintetében eltérő adókövetkezményei vannak. A következőkben megpróbálom összeszedni a legfontosabb következményeket. Mivel azonban nincs kötelező érvényű magyar jogszabály vagy joggyakorlat a témában, ezért az alábbiak csak és kizárólag egy véleménynek tekinthetők, amellyel mindenki tetszése szerint azonosulhat, vagy bírálhatja azt.

Mi a kriptovaluta?

Az IFRIC (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Értelmezési Bizottság – International Financial Reporting Interpretations Committee) definíciója szerint a kriptovaluták olyan eszközök, amelyek
(i) digitálisan léteznek egy digitális osztott főkönyvben történő nyilvántartás által, amely kriptográfiával biztosítja az adatok védelmét;
(ii) nem egy központi szervezet bocsátotta ki; és
(iii) nem tekinthető szerződésnek a kriptovaluta tulajdonosa és egy másik fél között.

Ez a definíció eleve kizárja, hogy a kriptovalutákat digitális pénznek tekintsük, hiszen nem egy központi szervezet bocsátotta ki azokat. Kriptovaluták vagy bányászat, vagy vásárlás (ideértve mind a kriptovaluta ellenében történő termék- vagy szolgáltatásértékesítést, mind pedig a virtuális tőzsdén történő vásárlást), vagy ICO (intial coin offering) útján kerülhetnek a vállalkozás tulajdonába. Bányászat esetén új kriptovaluta kerül kibocsátásra, amelyet az kap, aki sikeresen hozzácsatolja az adott tranzakciót tartalmazó blokkot a blokklánchoz. A kibocsátást azonban a kriptovalutát létrehozó algoritmus szabályozza, nem pedig egy központi szerv, jegybank. A kriptovalutával történő fizetés vagy kereskedés peer-to-peer alapú, vagyis az online fizetés, illetve a kriptovaluta adásvétele az érintett felek között szintén a bankrendszer igénybevétele nélkül történik. ICO esetén a befektető a pénze ellenében a még nem létező kriptovalutával kapcsolatos ígérvényt kap. Ha sikeres lesz az új blokklánc, akkor az ígérvény a tulajdonosát hozamra fogja jogosítani, de – ellentétben a részvénykibocsátással – nem biztosít tulajdonosi jogosultságot. Mindezen általános tulajdonságok mellett el kell mondani, hogy ahány kriptovaluta, annyiféle megoldás és annyiféle tulajdonság, ezért is nagyon nehéz a besorolásuk.

Olvassa tovább cikkünket, hogy megtudja mi a NAV állásfoglalás a bitcoin besorolásáról, illetve miként értelmezi a kriptovalutákat az IFRIC!