Év végi számviteli teendők, a menedzsment feladatai II. rész – ellenőrző listával

  • Gyüre Ferenc adótanácsadó

Az év végi zárás minden vállalatnál egyszerre pénzügyi, jogszabályi és szervezési projekt. Menedzseri szemmel akkor sikeres, ha a folyamatos évközi könyvelésből stabil, auditálható adatbázis lesz, amelyből időben és megalapozottan áll össze a beszámoló.

Kétrészes cikkünk első részében ismertettük a zárlathoz kapcsolódó teendőket, a másodikban pedig arra világítunk rá, hogy milyen sokrétű szerepe van ezekben a menedzsmentnek.

A menedzsment szerepe a zárásban három szinten értelmezhető:

– Először is az erőforrások és határidők kijelölésében: a beszámolókészítés projekt, amelynek kritikus útja a leltár, a függő tételek zárása és a külső információk – például banki igazolások, jogi nyilatkozatok – beérkezése.

– Másodszor a számviteli politikák és módszertanok működtetésében: a készletértékelés, az értékvesztés, a devizaértékelés és az elhatárolások üzleti logikája akkor lesz konzisztens, ha a dokumentált elvekhez való ragaszkodást a vezetőség kéri számon.

– Harmadszor a minőségbiztosításban: a főkönyv – analitika – kiegészítő melléklet hármasa csak ellenőrzött, egyeztetett adatokkal áll össze, ahol eltérés van, ott okot kell keresni és tényt kell rögzíteni, nem pedig „ráigazítani” a számokat.

mérleg, mérlegel, tárgyi eszköz, számvitel, számviteli zárlat
Minden eszközt és forrást tételeiben kell mérlegelni, a leltárral vagy analitikával alátámasztva
Forrás: Footer

A zárás kulcsfontosságú szakmai sarokkövei a számviteli törvény alapelveihez kötődnek. A vállalkozás folytatásának elve megköveteli, hogy a vezetés a mérlegkészítéskor is fenntartottnak tekintse a működés feltételeit, és csak akkor térjen el ettől, ha az elv érvényesülését jogszabályi rendelkezés vagy bizonyított körülmény akadályozza.

Az egyedi értékelés elve azt jelenti, hogy minden eszközt és forrást tételeiben kell mérlegelni, a leltárral vagy analitikával alátámasztva. Az óvatosság elve a tartós és jelentős értékvesztések elszámoltatására, míg a teljesség elve a fordulónapig meglévő, de a mérlegkészítésig ismertté vált információk beépítésére kötelez. Ezek az elvek nem külön „jogcímek”, hanem a jó beszámoló feltételei, ha nem érvényesülnek, a beszámoló megkérdőjelezhető.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben rávilágítunk

  • az operatív végrehajtásban gyakran felmerülő kockázatokra
  • a dokumentáció és auditálhatóság fontosságára
  • a könyvvizsgálati társaságoknál irányadó szempontokra
  • a projekt- és erőforrásmenedzsment jelentőségére!
A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított adózás

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Közösségi termékbeszerzés

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Őstermelő alanyi adómentesség

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink