munkavégzés alóli mentesülés

2025.12.03.

Hogyan biztosítja a kisgyermekes munkavállalók védelmét a hatályos jogi szabályozás? Cikk

Kisgyermek(ek) mellett különösen nehéz összehangolni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt. Egy-egy váratlan helyzet újabb kérdéseket vethet fel (mint például betegség, válás) munkajogi szempontból is. Mégis azt gondolom, ha a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösen figyelnek egymás érdekeire, nyitottak az együttműködésre, abban az esetben minden nehézség megoldható. Ez azért is fontos, mert a munkáltatóknak a lelkileg is kiegyensúlyozott, egészséges munkavállalók foglalkoztatása az érdekük, mely csak akkor érhető el, ha az anyának és apának van ideje, energiája a családjára. Nézzük meg, hogyan biztosítja a kisgyermekes munkavállalók védelmét a hatályos jogi szabályozás.

2024.10.31.

Ismét változhat a munka törvénykönyve Cikk

A nemzetgazdasági miniszter 2024.október 29-én „A munkaügyet érintő rendelkezésekről” elnevezéssel törvényjavaslatot nyújtott be, mely 2025. január 1. napjától több ponton változtatna a munka törvénykönyvéről (Mt.) szóló törvény előírásain, illetve néhány ponton a munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) rendelkezésein. Az alábbiakban a munkajogi szabályok tervezett változtatásait mutatjuk be.

2023.05.10.

Munkavégzés alóli mentesülés – mutatjuk, mely esetek jogosítanak munkabérre Cikk

A munkavégzési kötelesség teljesítése alól a munkavállaló a munkáltató engedélye vagy munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján mentesülhet. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 55. §-a olyan eseteket sorol fel, amelyek alapján a munkavállaló kötelezően mentesül rendelkezésre állási, illetve munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól. 2023. január 1. napjától – a korábbiakhoz képest – mentesülést biztosít a munkavállaló munkaköre ellátására egészségi okból való alkalmatlanságának időtartama, továbbá a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozó, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személynek nyújtott személyes gondozás, évente legfeljebb öt munkanapra. Cikkünkben ismertetjük, mely esetek jogosítanak munkabérre.

2020.03.30.

Koronavírus-járvány idején munkavégzés alóli mentesülés Kérdés

Tisztelt Szakértő! Köztisztviselői jogviszonyban dolgozó munkavállaló jelenleg otthonról dolgozik. Iskolás korú (8 éves) gyereke az iskolabezárások miatt nem jár iskolába és ezért a munkavállaló otthonról szeretné segíteni gyermekét a tanulásban tartósan. A munkavállaló az előbbi ok miatt szeretne mentesülni a munkavégzés alól. A munkavállaló elmehet-e táppénzre, állásidőre, vagy fizetés nélküli szabadságot kell kivennie? Válaszát előre megköszönöm.

2020.03.25.

Munkavégzés alóli mentesülés munkavállaló kérésére Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok önhöz: Megmarad-e a Tbj. szerinti biztosítása annak a munkavállalónak, aki a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítést az Mt. 146. § (2) alapján maga kéri és a munkáltatóval a díjazást úgy állapítják meg, hogy az az eredeti bér (és a számított távolléti díj) összegénél kevesebb? Megállapodhatnak-e abban, hogy a munkaidő marad heti 40 óra, de erre az időtartamra havi 20 000 Ft díjazás illeti meg? Biztosított marad-e a munkavállaló? A Tbj. 8. § c) alapján szünetel a biztosítás: a munkavégzési (szolgálatteljesítési) kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt, kivéve, ha a munkavégzés alóli mentesítés idejére a munkaviszonyra vonatkozó szabály szerint átlagkereset jár, vagy munkabér (illetmény), átlagkereset (távollétidíj-), táppénzfizetés történt. A fent említett esetben átlagkereset nem jár, azt nem tudom eldönteni, hogy a megállapodás szerinti díjazás munkabérnek (illetménynek) minősül-e ebben az esetben. Köszönöm.

2020.03.19.

Értékhatár nélküli munkabér II. Kérdés

Tisztelt Ügyvédnő! Köszönöm a válaszát azonos című előző kérdésemre. Annyiban egészíteném ki a kérdésemet, hogy a munkáltató minden lehetőséget megvizsgált. Természetesen alkalmazza azokat a megoldásokat, amelyeket Ön is említett. Abban az esetben, ha már nincs más lehetőség, és a munkavállaló nem tud munkát végezni, a közös megállapodás arra vonatkozna, hogy fizetés nélküli szabadság helyett az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavégzés alóli mentesüléshez hozzájárul a munkáltató, és erre az időszakra a megállapodás szerinti munkabér összege az alapbér 50%-a, 30%-a, vagy annál kevesebb, például havi 10 ezer forint. Ez azért lényeges, mert ezekben az esetekben fennáll a biztosítás, míg a fizetés nélküli szabadságnál nem. Egyetért ezzel?

2019.10.07.

Milyen bér jár a munkavégzés alóli mentesülés idejére? Cikk

Véradás, orvosi vizsgálat, tanúskodás, önkéntes tűzoltói szolgálat – és még lehetne sorolni azokat az eseteket, amikor felmerülhet a munkavégzés alóli mentesség. A munka törvénykönyve külön nevesít több kötelező mentesülési pontot, azonban munkavállalói oldalról az sem mindegy, jár-e bérezés adott időszakra vagy sem. Ennek járunk utána.