Járandóságok a munkaviszony megszűnésekor

Megosztás Tetszik

A járandóságokra jogosultság szempontjából nem mindegy, hogy melyik fél és milyen jogcímen szünteti meg a munkaviszonyt, illetve az törvény alapján szűnik-e meg. Eltérő juttatások járnak abban az esetben, ha a munkáltató felmondással él, ha jogutód nélkül szűnik meg, ha lejár a munkaszerződésben kikötött határozott időtartam, de az atipikus munkaviszonyok megszűnése esetén is. Megint más a helyzet, ha a munkavállaló szünteti meg a munkaviszonyt. Gyakori kérdés, hogy lemondhat-e a munkavállaló az időarányosan járó szabadsága pénzbeli megváltásáról.

A munkáltató felmondása esetén nem jár automatikusan végkielégítés: abban az esetben jogosult rá a munkavállaló, ha a felmondásra a munkáltató működésével összefüggő okból vagy a munkavállaló egészségi okkal összefüggő képességére tekintettel kerül sor. Ebből következően, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy nem egészségi okkal összefüggő képessége, nem jár részére végkielégítés.

A felmondási idő mértéke harminc nap, mely a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő arányában meghosszabbodik. Ugyanakkor mindig meg kell nézni a munkaszerződést, illetve ha van, akkor a kollektív szerződést is, mert ezek eltérően is szabályozhatják a felmondási idő mértékét. A munkáltató a felmondása esetén köteles legalább a felmondási idő felére mentesíteni a munkavállalót a munkavégzési kötelezettség alól. A munkavégzés alóli felmentés tartamára a munkavállalót távolléti díj illeti meg, kivéve, ha munkabérre egyébként nem lenne jogosult (például keresőképtelen beteg). A felmondási idő azon tartamára, amikor a munkavállalót munkavégzési kötelezettség terheli, jogszerűen kiadható a szabadság.

A munkavállaló a felmondása esetén nem jogosult végkielégítésre, a felmondási ideje – ha a felek hosszabb időtartamban nem állapodtak meg – harminc nap, mely teljes tartamát köteles munkában tölteni, kivéve, ha attól a munkáltató eltekint és felmenti a munkavégzés alól.

Minden esetben igaz, hogyha a munkavállaló a felmondási idő alatt lesz keresőképtelen, annak tartama abba beleszámít, azzal a felmondási idő nem hosszabbodik meg.

Ha a munkáltató él azonnali hatályú felmondással, abban az esetben a munkavállalót sem végkielégítés, sem felmondási időre járó távolléti díj nem illeti meg. Ha pedig a munkavállaló gyakorolja az azonnali hatályú felmondás jogát és a leírt indokolást a munkáltató nem vitatja, vagy a jogszerűséget jogerős bírósági ítélet állapítja meg, abban az esetben megfelelően kell alkalmazni a munkáltatói felmondás esetén járó járandóságokra vonatkozó szabályokat (végkielégítés, felmentési idő).

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből megtudja, hogy milyen járandósági előírások vonatkoznak például a közös megegyezésből, a munkáltató jogutód nélküli megszűnéséből fakadó munkaviszony megszűnése esetén!