Új Mt.: támogatott jogellenesség

Megosztás Tetszik

A július 1-jén hatályba lépett új Munka törvénykönyve drámai módon enyhítette a jogellenes munkaviszony megszüntetés munkáltatót sújtó szankcióit, mára „megéri” szándékosan jogellenes magatartást tanúsítani.

A hatályon kívül helyezett szabályozás szerint amennyiben a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkavállaló munkaviszonyát,  attól függően, hogy a munkavállaló mit szeretett volna, a bíróság vagy helyreállította a munkaviszonyt és kötelezte a munkáltatót az elmaradt munkabér és annak kamatai megfizetésére, vagy a munkaviszony helyreállításának mellőzése mellett az elmaradt munkabéren felül 2-12 havi átlagkeresetnek megfelelő nem jövedelempótló,  azaz adómentes, kifizetésre kötelezte a munkáltatót.

Ezt a szabály később úgy finomította a jogalkotó, hogy a munkáltató a jogellenesség megállapítása és  a munkavállaló szándéka ellenére sem volt köteles a munkaviszonyt helyreállítani, ebben az esetben azonban fizetnie kellett az előzőekben ismertetett kártérítést és az elmaradt munkabért.

 A szabályozás azonban felsorolt több olyan esetet, amikor ezzel a lehetőséggel nem élhetett a munkáltató, ilyen eset volt ha a bíróság azért állapította meg a jogellenességet mert az intézkedés a rendeltetésszerű joggyakorlás elvébe ütközött (például megtorlás, vélemény elfojtása).

Ezt a korlátozást iktatta ki szép csöndben az új Munka törvénykönyve, azaz bár megállapítható a rendeltetésellenes joggyakorlás, azaz a szándékos és durva jogellenesség a munkáltatói oldalon, a bíróság még sem állíthatja helyre a jogviszonyt, hiába kéri ezt a munkavállaló. További munkavállalókat sújtó változás, hogy a jelenlegi jogi szabályozás  szankciói enyhültek azzal, hogy a munkáltatónak nem kell kifizetnie a peres eljárás során felhalmozódott elmaradt munkabért. Ez arra ösztönzi a munkáltatókat, hogy minél jobban húzzák el az eljárást, hiszen a szankcióként megállapítható kártérítés mértéke korlátozott. Egy ilyen helyzetben sok munkavállaló bele sem kezd a jogorvoslati eljárásba, hiszen még pernyertesség esetén sem biztos, hogy megfelelő reparációt kap. A változáshoz fűzött indokolás pedig igazán elképesztő: azért nem kell a munkáltatónak az elmaradt munkabért kifizetnie, mivel ez számára aránytalan terhet jelentene. Azaz a jogellenes munkáltatói intézkedésből eredő hátrányokat szinte teljes egészében a munkavállalóra hárítják annak ellenére, hogy pert nyert.