Munkaidőkeret és albérleti hozzájárulás: feltételek és lehetőségek

Megosztás Tetszik

Az új Munka törvénykönyve alapján melyik munkarendben lehet a munkavállalót a munkaidőkeret terhére úgy dolgoztatni, hogy az pótlék nélküli munkavégzés legyen? Milyen közterhek mellett fizethet a munkaadó albérleti hozzájárulást munkavállalójának? Olvasóink kérdéseire az Adózóna szakértői válaszolnak.

Társaságunk nagykereskedelmi tevékenységet végez és gyakran előfordul, hogy szombati napon is rendes munkaidőben kell foglalkoztatni a raktári dolgozókat. A munkaszerződés szerint heti 40 órás, 4 havi munkaidő keretben egyenlőtlenül beoszthatók a dolgozók. Van, hogy napi 6 órát és olyan is előfordul, hogy napi 12 órát dolgoznak, néha pedig szombaton is dolgozni kell. A heti 2 pihenőnapot kiadjuk. Az új Munka törvénykönyve szerint a szombati munkavégzésre ebben az esetben kell-e plusz pótlékot fizetni, vagy rendes munkaidőnek tekinthető a szombati munkavégzés külön pótlék fizetése nélkül. Mely munkarend esetében lehet úgy dolgoztatni szombaton a munkavállalókat, hogy a munkaidőkeret terhére, pótlék nélküli munkavégzés legyen? Továbbá az lenne a kérdésem, hogy nagykereskedelmi tevékenység bele tartozik-e 101.§ i) pont alá. Dr. Dudás Mária, az Adózóna munkajogásza válaszol.

Az általánostól eltérő munkarend esetén a munkáltató jogosult a napi munkaidőt a hét minden napjára, illetve egyes munkanapokra (akár egyenlőtlenül is) beosztani (az egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén feltétel a munkaidőkeret vagy elszámolási időszak elrendelése). Azaz, ha a szombat a munkavállaló munkaidő-beosztás szerinti rendes munkaideje, nem jogosult bérpótlékra.

Ha azonban a munkavállaló a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben vagy munkaidőkereten felül végez munkát, ötven százalék bérpótlékra vagy – munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján – szabadidőre jogosult.

(Megjegyzem, az Mt. módosítás következtében nem kell bérpótlékot fizetni, ha a munkavállaló munkaszerződésben rögzített alapbére már ellentételezi az egyébként pótlékfizetésre alapot adó speciális munkavégzési körülményeket.)

Sajnos ennyi információ birtokában nem tudok választ adni arra, hogy beletartoznak-e a 101. § (1) bekezdés i) pontja szerinti kategóriába. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény értelmező rendelkezései között megtalál minden definíciót, így a kereskedelmi tevékenységet (9. pont), a kereskedelmet kiszolgáló szolgáltató tevékenységet (12. pont), kereskedelmi jellegű turisztikai szolgáltatási tevékenységet (8. pont), ezek alapján, ha összeveti saját tevékenysége jellemzőivel, eldönthető a válasz.

A munkáltató a munkavállaló részére albérleti hozzájárulást szeretne fizetni. A munkavállalónak és a munkáltatónak milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége lesz?2012-ben a munkavállalónak kell adózni (éves 2.424.000 Ft feletti jövedelem esetén az albérleti hozzájárulás összege után 27 százalékkal) az albérleti hozzájárulás összege után 16 százalék szja és 18,5 százalék egyéni járulék fizetési kötelezettség mellett, s a munkáltató is fizeti a 27 százalék szociális hozzájárulási adót, 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást? A munkáltató átvállalhatja az albérleti hozzájárulás összege utáni terheket, a 19,04 százalék személyi jövedelemadót, továbbá a 32,13 százalék egészségügyi hozzájárulást (1,19x0,27=32,13%), azaz összesen az 51,17 százalékos közterheket? Ekkor a munkavállalónak semmilyen egyéb fizetési kötelezettsége nem keletkezik? Surányi Imréné, az Adózóna szja-szakértője válaszol.

A munkáltató által pénzben fizetett albérleti hozzájárulás a munkavállaló munkaviszonyból származó jövedelme, amely után a munkavállalónak kell adóznia (2012-ben éves 2 424 000 Ft feletti jövedelem esetén 27 százalékkal növelten), a 16 százalék szja, 18,5 százalék egyéni járulék-fizetési kötelezettsége mellett, a munkáltat pedig 27 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet.

Ha viszont a munkáltató a Szja tv. 70. § (1a) bekezdés b) pontjának rendelkezéseiben foglalt feltételek betartásával részben vagy egészben a saját költségére (a bérleti díjról a nevére kiállított bizonylat alapján) bérelné az albérletet, az általa viselt költség 1,19-szerese után 16 százalék szja-t és 27 százalék eho-t kellene fizetnie, és a munkavállalónak adó- és járulék-fizetési kötelezettsége nem lenne.