További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Többszörösen hibázott a kismama, mielőtt megszűnt a munkaviszonya

  • adozona.hu

Próbaidő alatt lévő munkavállaló jelezte a munkáltató felé, hogy várandós. Másnap (a próbaidő utolsó napján) a munkáltató felmondta a határozatlan idejű jogviszonyt. Megfelel ez a jogszabályoknak? Helyén való volt-e, hogy nem azonnal hatállyal mondott fel a munkáltató a kismamának, hanem közös megegyezéssel? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.

Próbaidő alatt azonnali hatályú felmondást nem kell indokolnia sem a munkavállalónak, sem a munkáltatónak. A próbaidő a tartós jogviszony létesítését segítő jogi megoldás, így fogalmilag kizárt a felmondási tilalmak figyelembe vétele. Azaz nem akadályozza a munkaviszony próbaidő alatti azonnali hatályú felmondását a munkavállaló várandóssága sem.

A munkaviszonynak ebben a formában történő megszüntetésére is vonatkozik viszont az a követelmény, hogy a jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni, betartva az egyenlő bánásmód követelményét is.

Ha például a munkáltató próbaidő alatt azonnali hatállyal megszünteti a munkaviszonyt, és annak kifejezett mögöttes indoka a várandósság volt, akkor a munkáltató megsérti a diszkrimináció tilalmát. Hasonló a helyzet, ha a munkavállaló szexuális zaklatást elutasító magatartására történő válaszadásként kerül sor a próbaidő alatti azonnali hatályú felmondásra. A bizonyítás – diszkrimináció esetén a valószínűsítés – súlyos terhe ilyen esetekben a munkavállalón van.

Azaz, ha a munkáltató azonnali hatályú felmondással szüntette volna meg a munkaviszonyt a próbaidő alatt, és a munkavállaló valószínűsíteni tudta volna, hogy a mögöttes indok az előző napon bejelentett várandósság, a munkáltató pedig nem tudta volna ennek az ellenkezőjét bizonyítani, az jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek minősülne. A perben a kismama választása szerint a munkaviszony helyreállítását vagy a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggésben okozott kár megtérítését igényelhette volna (az elmaradt jövedelem címén igényelt kártérítés nem haladhatja meg a munkavállaló tizenkét havi távolléti díjának összegét).

A munkaviszony azonban a felek közös megegyezésével szűnt meg (közös megegyezéssel történő felmondás nem létezik!), ami azt jelenti, hogy a felek egyező akarattal és szándékkal kívánták írták alá a megállapodást. Ez pedig utólag csak nagyon szűk körben perelhető sikerrel.

A megállapodás megtámadható, ha annak megkötésekor a fél valamely lényeges körülmény tekintve tévedésben volt, feltéve, ha a tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette. A megállapodást bármelyik fél megtámadhatja, ha a szerződéskötéskor lényeges körülményt illetően ugyanabban a téves feltevésben voltak. A megtévesztés hatására kötött megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart. A megállapodást megtámadhatja, akit a másik fél jogellenes fenyegetéssel vett rá a megállapodás megkötésére.

A megtámadás határideje harminc nap, amely a tévedés felismerésétől vagy a jogellenes fenyegetés megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy hat hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kultúrális szolgáltatás adómentessége

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi ingatlan bérbeadása utáni adózás

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Külföldi vállalkozástól kapott kölcsön

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

2019 május
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X