Munkáltatói felmondás: mikor kezdődik a felmondási idő, ha a dolgozó a szóbeli felmondás után táppénzre megy?

Megosztás Tetszik

A munkáltató szóban közli a felmondást, másnap postázza azt írásban a munkavállaló címére. Közben a dolgozó „kiíratja” magát az orvossal. Mikor kezdődhet a felmondási idő? Az Adózóna oldalán érkezett kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: munkavállalónknak 11-én, munkavégzés közben, szóban felmondtak, aki még aznap, munkavégzés után keresőképtelen állományba vetette magát. Másnap, 12-én postára adásra került a felmondás 12-ei kezdettel 30 napos felmondási idővel. 13-án a levélről az értesítő elhelyezésre került a kézbesítési igazolás alapján. Munkavállaló az elektronikus jelenléti ívére már 11-ére betegszabadságot jelölt, melyet a vezető elutasított, hisz aznap még dolgozott. Pontosan mikortól fog kezdődni a felmondási idő?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A szóbeli felmondás érvénytelen, mely következtében jogellenes. Az Mt. 22. § (3) bekezdése szerint (3) a megállapodást, ha írásba kellett foglalni, módosítani vagy megszüntetni csak írásban lehet. A 44. § alapján a munkaszerződést írásba kell foglalni. Ha ezt a mulasztást a munkavállaló tudná bizonyítani, abban az esetben az utólag postára adott felmondásnak már nem lenne jelentősége. Ezt tehát a jövőre nézve írom, hogy próbáljanak törekedni az írásba foglalásra. A leírtak alapján a felmondás a keresőképtelenség tartama alatt került közlésre. Az Mt. 68. § (2) bekezdése a) pontja értelmében a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év lejártát követő napon kezdődik. Azaz a halasztott hatályra tekintettel a felmondási idő majd csak a keresőképessé válás napján kezdődik el.

A teljesség kedvéért kiegészítem a választ a közlésre vonatkozó szabályokkal. Ehhez az Mt. 24. § (2) bekezdése rendelkezéseit tudjuk segítségül hívni. A postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény külön szolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

• ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta vagy a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján;
• egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő ötödik munkanapon

kézbesítettnek kell tekinteni.

Még egy dologra szeretném felhívni a figyelmet: az EBH2018. M.33. szerint

• I. A felmondási idő határidőnek nem minősülő időtartam. Számítására az Mt. 25. § (2) és (3) bekezdése alkalmazandó.
• II. A felmondási tilalmat megalapozó körülmények fennálltát a felmondás közlésének napjára tekintettel kell vizsgálni [2012. évi I. tv. 68. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás szerint a munkavállaló rokkantsági nyugdíjasként állt az alperesi munkáltató alkalmazásában, 2014. október 6-án érte el a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. 2014. augusztus 11-én szabadságon volt, 2012. augusztus 12-én a 13.00 órakor kezdődő rendelésen háziorvosa 2014. augusztus 12-étől keresőképtelen állományba vette. A munkáltató a 2014. augusztus 11-ei keltezésű és az e napon postára adott, a felperes felesége által 2014. augusztus 12-én 9–10 óra közötti időpontban átvett felmondással a munkaviszonyt 2014. augusztus 13-án kezdődő 55 nap felmondási idővel 2014. október 6-ára megszüntette. A munkavállaló részére a munkáltató 2014. október 6-áig folyósított táppénzt. A Kúria döntése szerint a perbeli esetben az időtartam megkezdésére okot adó intézkedés a felmondás, amely a közléssel hatályosul [Mt. 15. § (4) bekezdés]. A munkáltató felmondása mint írásbeli jognyilatkozat jelen esetben az átvételre jogosult házastársnak történő átadással tekinthető közöltnek [Mt. 24. § (1) bekezdés]. A felmondás tehát 2014. augusztus 12-én hatályosult. A felmondási idő ezért a felmondás közlését követő napon, 2014. augusztus 13-án kezdődhetett. Az Mt. 68. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés, miszerint a felmondási idő legkorábban a felmondás közlését követő napon kezdődik, a fentiekben ismertetett általános rendelkezésektől nem tér el. A „legkorábban” szóval a jogalkotó azt hangsúlyozza, hogy visszamenőleges hatállyal nem kezdődhet a felmondási idő. Ehhez képest a felmondási idő számításának elhalasztásáról rendelkező (2) bekezdés az (1) bekezdés, valamint az általános rendelkezés, a 25. § (3) bekezdésében foglalt szabály alapján nem jelentheti azt, hogy a 68. § (2) bekezdésében írt körülmények fennállta esetén a felmondási idő számítása szempontjából az arra okot adó intézkedést figyelmen kívül lehetne hagyni. A felmondási időt naptári nappal kell számolni, ez keresőképtelenség hiányában 2014. augusztus 13-án kezdődött volna. A felmondás közlésének napján, 2014. augusztus 12-én a munkavállaló azonban már keresőképtelen állományba került, ezért a felmondási ideje legkorábban az Mt. 68. § (1) bekezdés a) pontja szerint kezdődhetett.

11-ére valóban nem lehet keresőképtelen napot rögzíteni, egyetértek.