Sok a visszaélés a készenléti jellegű munkakör alkalmazásakor

Megosztás Tetszik

Bizonyos feltételekkel lehetséges a munkavállalókat heti, akár 60 órás munkaidővel foglalkoztatni, illetve számukra akár 24 órás munkanapokat beosztani. Ez ugyanakkor nem egy általános lehetőség, és nem is a felek megállapodásán múlik. Cikkünkben a gyakorlati tapasztalatok alapján bemutatjuk a legfontosabb szabályokat, buktatókat.

Az általánosnál lényegesen alacsonyabb igénybevételre utaló körülmények lehetnek különösen

– a munkakörrel járó mentális és/vagy fizikai megterhelés alacsony szintje; 
– a munkavállaló felett nincs állandó ellenőrzés; 
– az ellátandó feladatok rutinjellegűek; 
– a munkavégzéshez biztosított a feladatokat megkönnyítő munkaeszköz, infrastruktúra; 
– a munkavégzés körülményei lehetővé teszik a munkavégzéssel nem járó időszakokban a pihenést; 
– a munkát nem egyedül kell végezni. 

A készenléti jellegű munkakörré minősítésnél jelentősége lehet az adott munkakör munkavédelmi besorolásának is, így készenléti jellegű munkakörre utal, ha az adott tevékenység nem jár fokozottan baleseti veszélyekkel és/vagy fokozott pszichés terheléssel. Az egyes szempontokat összességében kell értékelni, különös figyelemmel arra, hogy csak az igénybevétel lényegesen alacsonyabb szintje mellett minősíthető a munkakör készenléti jellegűnek. Itt tehát azt kell megvizsgálni, hogy a törvényi feltételek teljesülnek-e, erről megállapodni a feleknek nem lehet.

Cikkünk folytatásában ismertetjük,

• miért nem a munkakör neve minősít,
• milyen megállapodások nélkül érvénytelen a készenlét,
• miért kizáró ok az egyszerűsített foglalkoztatás.