adozona.hu
Munkaviszony, megbízási jogviszony ügyvezetőnél: mi a különbség a tb-ellátásokban?
//adozona.hu/munkajog/Munkaviszony_vs_megbizasi_jogviszony_tarsas_Y63A0D
Munkaviszony, megbízási jogviszony ügyvezetőnél: mi a különbség a tb-ellátásokban?
Társaságok tagja, beltagja esetében az adott személy eldöntheti, hogy munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat. Azon túlmenően, hogy ha a munkaviszonyt választja, akkor a munka törvénykönyve előírásai vonatkoznak rá (munkaidő, végkielégítés, szabadság stb.), milyen különbség van a megbízási jogviszonyhoz képest? Nyugdíj, illetve rokkantsági ellátások megállapítása, táppénz, tgyás, gyed esetén milyen különbségek vannak, feltételezve, hogy a járulékalapban nem lenne különbség a két jogviszony között? – kérdezte olvasónk. Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
Ugyanakkor, ha a megbízást választja (és tulajdonosról, tehát nem külsős ügyvezetőről van szó), akkor a Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 4. paragrafusának 21.5. pontja alapján társas vállalkozónak minősül.
A munkaviszonyban és társas vállalkozói jogviszonyban álló biztosított társadalombiztosítási jogállása alapvetően azonos, mindkét jogviszonya alapján megilletik őt a kérdésben említett társadalombiztosítási ellátások. A pénzbeli ellátások összegét alapvetően a járulékalap határozza meg. E tekintetben a munkabér, illetve a tagi jövedelem vonatkozásában nincs különbség. (A járulékfizetési kötelezettség vonatkozásban annyi az eltérés, hogy a tagot havonta a minimálbér alapul vételével terheli a minimális járulékfizetés (a szocho alapja a minimálbér 112,5 százaléka), míg a munkaviszonyban álló dolgozó vonatkozásában a havi minimális járulékalap a minimálbér 30 százaléka.
Hogy melyik megoldást érdemes választani, az számos más körülménytől függ: díjazás, tevékenység jellege, főállás, nem főállás stb.
Hozzászólások (2)
Tgyás ellátást olvasva elgondolkodtató, hogy a cikk írója mennyire hiteles információkat közöl!
Állambácsi alkotmányellenesen TB kötelessé tette a BT, a KKT és a KFT "tag+ügyvezető" szituációját, holott az alkotmánybíróság a beltagok, Kft tagok esetében mindig is munkavégzéshez kötötte a járulékfizetést, de miután nem volt munkavégzés hiányában bevallandó kötelező járulék, így azt senki sem támadta (306/B/2007. AB határozat IV/3.), 2012 után meg a jogállamiságnak is harangoztak.
Állambácsi 2012-től a tag+ügyvezető esetére az akár munkavégzés nélküli kötelező járulékfizetést nemcsak bevezette, hanem lényegében meg is tiltotta az előbbiek alkotmányossági felülvizsgálatát az Alaptörvény nevű izéjében (Alaptörvény 37.cikk (4)). Az alkotmányossági felülvizsgálat ugyanis kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben lehetséges, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja. A GDP arányos államadósság mértéke pedig - az utópiákat kivéve - mindig 50% felett lesz.
A munkaviszony és a kisjövedelműek helyzetét javítandó "rendszeridegen" adójóváírás kivezetése után azonban állambácsi elfelejtette, hogy az új Munka törvénykönyvből kiüresítették a munkáltató és a munkavállaló közti szerepeltérés jelentőségét és meg is üzenték a Kúria számára, hogy helyezze szépen hatályon kívül a vonatkozó 3/2003-as jogegységi határozatot. A Kúria ezt "némi morfondírozás után" meg is lépte (1/2014).
Így aztán a tag+ügyvezető elkezdhetett saját magával is munkaviszonyt létesíteni, ami aztán egy parádés jogviszony, hiszen nincs alsó munkaidő-határ. Az állambácsi által kreált kötelező TB-t havi 20 perces munkaviszonnyal fel lehetett törni, törvényesen, ez 2020.08.31-ig évi 1 eFt Szochóba került (bizony!). A módszert időközben a minisztérium megtámogatta még azzal is, hogy a minimálbér 112,5%-os Szochó alapja helyett az akár 500 forintos havi munkabér 100%-ra lőtte be a Szochóalapot, érthetetlen okokból (Az akkori Eat. 455.§ (1) félremagyarázása, ami jelenleg hatályos Szochó tv. 8.§ (1) bekezdésében lényegében változatlan szövegű).
Miután lassan terjed a hang a József Nádor téren, így csak 2019-ben kapcsoltak, hogy mit is műveltek, de akkor is csak odáig jutott a Pénzügyminisztérium, hogy az alacsony munkaidejű munkaviszonyt a minimálbér 30%-val terhelte meg. Vélhetően ez a rendelkezés se állná ki az alkotmányossági próbát, de az Állambácsival való vita helyett jobb, ha inkább utánaszámolunk...
A tag+ügyvezető számára a napi 1 perces munkaviszony jelenleg 22 eFt havi járulékterhet jelent, napi 1 perces munkaidő mellett, miközben a normál minimálbér TB+adóterhe 108 eFt, bár így 262 eFt elszámolható költség is keletkezik. A minimálbér alapulvételével a társas vállalkozó járulékai 77 eFt-t tesznek ki havonta, azzal, hogy havi 43 eFt-t követelésként kell előírni a taggal szemben. A tag+ügyvezető egyébként nem a garantált bérminimum szerint fizeti a járulékokat.
A cikkből tehát két dolog maradt ki:
- egyrészt lehet a minimálbér 30%-a is járulékalap, ekkor az ügyvezető nem az ellátási alapra gyúr, hanem arra, hogy ne legyen elviselhetetlen a havi járulékteher és magasról tesz arra, hogy mennyi lehet az ellátási alapja
- másrészt a társas vállalkozó ugyanazért az ellátási alapért többet fizet, hiszen nála 112,5% a Szochó alapja és javadalmazás hiányában kezdeni kell majd valamit a követelésként előírt TB járulékkal is.
Ja, még mielőtt valaki kételkedni kezdene: a NAV természetesen tucatszámra látott már napi 1 perces munkaviszonyt és széttárták a kezüket, hiszen az törvényes joga az ügyvezetőnek. A hajmeresztően alacsony, havi 500 forintos munkabérrel se tudtak mit kezdeni a revizorok, általában egy legyintéssel elintézték, de adóhiány, vagy bírság sosem merült fel, még az utólagos bejelentések esetén se.
Mégvalami: A 3156769795-ös iktatószámú levelében az adóhatóság részéről elismerték, hogy 2015 óta „dolgoznak” azon, hogy az alkalmazottak bejelentőlapján a heti munkaidőhöz törtszám is feltüntethető legyen. Addig is a T1041-es nyomtatványra kerüljön be heti 1 óra, ami nem írja felül, hogy a munkaidő heti 5 perc.
Az ügyvédeknek üzenem, hogy 2014.01.01 óta nem kell aláhúzni a Bt, KKT, KFT szerződésmintájában, hogy az ügyvezető munkaviszonyban, vagy megbízási jogviszonyban látja el a feladatait. Legyenek jók és ne húzogassanak alá ott semmit. A NAV szerint ugyan a társasági szerződés (alapító okirat) nem hoz létre munkaviszonyt és nem is teszi azt semmissé (e-411732), de zavaró és fárasztó, ha az ügyvéd aláhúzogatásáról kell értekezni egy revizor számára.
Köszönöm a figyelmet.