Átalányadózó egyéni vállalkozók, őstermelők: a bevételi értékhatár átlépésének következményei

  • Lepsényi Mária adószakértő

Az adóév végének közeledtével gyakran merül fel a kérdés, hogy milyen következményekkel jár a bevételi határok átlépése, különösen az átalányadózó egyéni vállalkozók, illetve őstermelők esetében.

Átalányadózás

Egyéni vállalkozók

Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben az egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele nem haladja meg

– az éves minimálbér tízszeresét, azaz a 38 736 000 forintot,
– a kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet végző vagy emellett legfeljebb, az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján, postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozóknál az éves minimálbér ötvenszeresét, azaz a 193 680 000 forintot.

A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó esetében a bevételi értékhatárokat időarányosan kell figyelembe venni!

Ha az egyéni vállalkozó a vállalkozói tevékenységét év közben kezdte meg, akkor – a feltételek megléte esetén – a bejelentkezéskor az adóév hátralévő részére választhatta az átalányadózást.

A mentesítő szabály értelmében

– 45 százalékos költséghányadnál 3 521 455 forint,
– 80 százalékos költséghányadnál 9 684 000 forint,
– 90 százalékos költséghányadnál 19 368 000 forint

bevételig nem kell szja-t fizetni.

Egyéni vállalkozói tevékenység évközi kezdése mellett megszüntetés és szüneteltetés esetén is időarányosan kell figyelembe venni a bevételi értékhatárokat. Ez azt is jelenti, hogy ezen jövedelemmel szemben az adómentes jövedelemrész maradéktalanul érvényesíthető, mivel a bevétel már arányosítva van.

Az szja-törvény 52. paragrafusának (2) bekezdése szerint, ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti a tevékenységét, és azt az adott adóévben újrakezdi, az adóév egészére nézve át kell térnie a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására.

A feltételek megléte esetén a következő adóévre már választható az átalányadó is.

Ha az átalányadózó egyéni vállalkozó megszünteti az átalányadózást vagy megszűnik az átalányadóra jogosultsága, a megszüntetés (megszűnés) évére és az azt követő 12 hónapra nem választhat ismételten átalányadózást.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy aki 2025-ben az átalányadózás hatálya alatt megszüntette a tevékenységét, de még 2025-ben újrakezdte azt, az a 2027. évre már választhatja az átalányadózást; ezt a 26SZJA bevallásában kell majd jelölnie 2027. május 20-áig.

CIKKÜK FOLYTATÁSÁBAN részletesen ismertetjük

  • az őstermelői bevételre,
  • a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó bevételre
  • A termeléshez használt eszközök, vagyontárgyak, ingatlan hasznosításából, értékesítéséből származó bevétel elszámolására,
  • a családi gazdaságokra,
  • a különféle támogatások figyelembe vételére, illetve
  • a kata és az átalányadó kapcsolatára vonatkozó

szabályokat.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Óvási díj áfája

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Cégautóadó, bérbeadás

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink