Megjelent a Magyar Közlönyben a Wekerle Plusz lakásszerzési kölcsönről szóló rendelet

Megosztás Tetszik

A Wekerle Plusz Program keretében lakás építéséhez vagy vásárlásához tartósan alacsony, fix kamatozású lakáshitel vehető igénybe, legfeljebb 50 millió forint kölcsönösszeg erejéig, maximum 25 év futamidőre – olvasható a 298/2026. kormányrendeletben, amely ma este jelent meg a Magyar Közlöny 159. számában.

A rendelet célja a fiatalok első lakáshoz jutásának támogatása. Magyarország területén lévő lakás, egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont (a továbbiakban együtt: lakás) építéséhez vagy vásárlásához – államilag támogatott kölcsön keretében – lakáscélú állami támogatás vehető igénybe. Az állam a kölcsön kamatainak megfizetéséhez – lakáscélú állami támogatásként – kamattámogatást nyújt.

A kölcsön összege nem haladhatja meg az 50 millió forintot, teljes futamideje pedig legfeljebb 25 év lehet. A támogatott személy által fizetendő kamat éves mértéke nem haladhatja meg

a) új lakás esetében a 3 százalékot,
b) használt lakás esetében az 5 százalékot.

Az igénylő a kölcsönt legalább 10 százalékos önerővel veheti igénybe, kivéve megfelelő pótfedezet bevonása esetén.

A kölcsönt igényelheti a fiatal

a) magyar állampolgár és az a fiatal személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján magyar állampolgárnak kell tekinteni,

b) szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja,

c) harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak szerint huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkezik, vagy
d) hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el.

Fiatal a kölcsönkérelem benyújtásának időpontjában a 18. életévét betöltött cselekvőképes, természetes személy, legkésőbb a 45. életéve betöltésének napjáig.

A kölcsön felhasználásával megvásárolni vagy építeni kívánt lakás vételára vagy bekerülési költsége, ha

a) az ingatlan-nyilvántartásban lakás fő rendeltetés szerinti jelleggel nyilvántartott, akkor legfeljebb bruttó 100 millió forint,

b) egylakásos lakóépület, tanya vagy birtokközpont, akkor legfeljebb bruttó 150 millió forint
lehet.

Lakás építése esetén a kölcsönszerződés megkötésének feltétele, hogy az igénylők által benyújtott bekerülési költséget tartalmazó költségvetést a hitelintézet elfogadja.

Lakás vásárlásánál annak vételára legfeljebb 20 százalékkal térhet el a hitelintézet által megállapított forgalmi értéktől.

A lakás vételára vagy az építeni kívánt lakás bekerülési költsége alapján a hasznos alapterület egy négyzetméterére számított ár (négyzetméterár) nem haladhatja meg a bruttó 1,5 millió forintot. A négyzetméterár első alkalommal 2028. január 1-jén és az azt követő minden év január 1-jén a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző naptári évet megelőző naptári év új lakások teljes árváltozására vonatkozó lakáspiaci árindexének mértékével emelkedik.

Az igénylő a lakás négyzetméterárát lakás építése esetén a bekerülési költség igazolására alkalmas építési költségvetéssel, lakás vásárlása esetén az adásvételi szerződés alapján készített számítással igazolja.

A rendelet szigorú bentlakási kötelezettséget ír elő. Fő szabály szerint a támogatott személynek a kölcsön folyósításától, építés esetén az utolsó részfolyósítástól vagy a használatbavételi engedély kiadásától számított 5 éves időszakban a kölcsön felhasználásával vásárolt vagy épített lakásban kell életvitelszerűen laknia. A támogatott személy a kölcsönnel érintett lakástól eltérő lakásban – a bentlakási kötelezettség fennállása alatt – lakóhelyet, tartózkodási helyet vagy hontalan esetében szálláshelyet nem létesíthet.

A rendelet ugyanakkor számos esetet felsorol, ami nem minősül a bentlakási kötelezettség megsértésének, ezek közé tartozik például a válás, illetve ha a támogatott személy a munkavállalására tekintettel – indokoltan – legfeljebb 2 évig a lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő helységben tartózkodik.

A kölcsön igénybevételének feltétele, hogy az igénylőknek ne legyen az állami adóhatóságnál nyilvántartott, az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló 465/2017. kormányrendelet 22. § (1) bekezdése szerinti összeget, azaz 5000 forintot meghaladó köztartozása.

Az igénylő a kérelem benyújtásakor a köztartozás-mentességéről vagy a fennálló köztartozása 5000 forintot meg nem haladó összegének tényéről – ha az igénylő nem szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban – teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan nyilatkozik.

Ha a hitelintézet megállapítja, hogy az igénylőnek van a kérelem benyújtása és elbírálása napján is fennálló, 5000 forintot meghaladó köztartozása, akkor hiánypótlás keretében felhívja az igénylőt arra, hogy köztartozását a felhívás kézhezvételétől számított 14 napon belül fizesse meg.

Az igénylő a kölcsönre akkor jogosult, ha a kölcsönkérelem benyújtásakor más lakáscélú állami támogatásból eredő kamattámogatott kölcsönjogviszonnyal nem rendelkezik, vagy korábbi kamattámogatott kölcsönjogviszonya megszűnt.

Nem veheti igénybe a kölcsönt az, akit a kölcsön igénylését megelőző 3 évben az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybe vett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatás vagy kamattámogatás vonatkozásában

a) a járási hivatal, a kormányhivatal vagy az állami adóhatóság végleges döntésével vagy
b) a bíróság jogerős határozatával

visszafizetésre kötelezett.

A rendelet október 28-ától hatályos.

További részletek a Magyar Közlöny 159. számában megjelent 298/2026. kormányrendeletben olvashatók.

Vége az Otthon Start hitelnek

Október 28-ától nem nyújtható be az Otthon Start program keretében biztosított fix 3 százalékos lakáshitel iránti kérelem.

Kivétel ez alól, ha

– új otthon építése esetén a kölcsönnel érintett új otthon építésének engedélyeztetési eljárása
2026. október 31. napján vagy azt megelőzően már megindult, vagy az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése 2026. október 31. napján vagy azt megelőzően már megtörtént, vagy

– otthon vásárlása esetén az adásvételi szerződés megkötése 2026. október 31. napján vagy azt megelőzően megtörtént.

Az említett esetekben a kölcsön iránti kérelem 2026. november 15. napjáig terjedő jogvesztő határidőig benyújtható.

November 16-ától hatályát is veszti az Otthon Start programról szóló 227/2025. kormányrendelet. Kivételt képeznek ez alól a november 15-éig létrejött jogviszonyok, amelyekre továbbra is érvényesek lesznek az általánosságban hatályon kívül helyezett rendelkezések.