hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Munkaerő-kölcsönzés vs. kiküldetés: mikor lehet ez munkaviszony?

  • adozona.hu

Szerb anyacég Magyarországon létrehoz egy kft.-t, amelyhez folyamatosan küld szerb munkaerőt. Munkaerő-kölcsönzésnek megfelel-e ez a jogviszony, illetve átminősíthető-e munkaviszonynak? Ha átminősíthető, akkor ez milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd és Horváthné Szabó Beáta adószakértő válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: szerb anyacég Magyarországon kft.-t létesít, késztermékgyártás céljából. A gyártógépsor kezeléséhez a szerb anyacég folyamatosan küld dolgozókat. A dolgozók bérét, költségeit leszámlázza, áthárítja a magyarországi cég részére. Átminősíthető-e ez a jogviszony munkaviszonynak? Abban az esetben, ha igen, és adó- valamint járulékkötelezettséget állapítana meg a NAV, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény alapján a Szerbiában fizetett adót, munkaviszonyt hogyan kell értelmezni? Van-e elfogadott gyakorlat hasonló esetben?

SZAKÉRTŐINK VÁLASZA

A jogviszony minősítését a munkavégzés körülményeinek és a cégek között megkötött szerződések ismerete nélkül nem lehet megítélni. Munkaerő-kölcsönzés esetében a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 217. § (1) bekezdése szerint semmis a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő között létrejött megállapodás, ha

a) a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő tulajdonosa – részben vagy egészben – azonos,
b) a két munkáltató közül legalább az egyik valamely arányban tulajdonosa a másik munkáltatónak, vagy
c) a két munkáltató egy harmadik szervezethez kötődő tulajdonjogi viszonya alapján áll kapcsolatban egymással.

Ha jól értem, nem jogosult munkaerő-kölcsönzési tevékenységet folytatni a szerb anyacég, ugyanakkor a fentiek alapján, ha az lenne, akkor sem lenne rá lehetőség. Annak nincs akadálya, hogy kiküldetés keretében kerüljenek foglalkoztatásra a munkavállalók, és ez alapján a fogadó cég fizesse a kiküldő társasággal létrejött szolgáltatási szerződés alapján a munkabéreket és azok terheit, azonban ez befolyásolja az adófizetési kötelezettséget. Valóban felmerülhet az a kérdés, hogy a fogadó cég munkáltatónak minősül-e. A gyakorlat szerint az átminősítésre sor kerülhet olyan esetekben, amikor két állam között munkaerő-kölcsönzés vagy annak jegyeit mutató munkajogi konstrukció kerül alkalmazásra. Ekkor ugyanis a kölcsönvevő/fogadó gyakorolja a felügyelet, irányítás, utasítás jogát, valamint ő viseli a tevékenység eredményével kapcsolatos felelősséget és kockázatokat.

Olvassa el az Adózóna „Minimálbér: lehet-e kevesebb a fizetés?”, „Köztisztviselő fizetés nélküli szabadságon: milyen munkát vállalhat máshol?” és „A nap kérdése: mi lesz az átvitt pótszabadsággal, ha jövőre felmond a munkavállaló?” című írását!

Gyakori eset, amikor a cégek közötti szolgáltatási szerződés alapján a dolgozók hosszabb rövidebb időn keresztül – adójogi értelemben – kiküldetésben végzik a munkát Magyarországon. Az adó- és járulékkötelezettség megítélésekor a Szerbiával érvényben lévő kettős adózás elkerülésére vonatkozó egyezményt és a szociális biztonságról szóló megállapodást kell figyelembe venni.

Amennyiben a munkavállalók rendelkeznek a szerb hatóság – SRB/HUN – igazolásával, hogy a kiküldetés idején Szerbiában biztosítottak és a kiküldetés időtartama nem éri el a 183 napot, és/vagy a fogadó cég nem tekinthető gazdasági munkáltatónak, akkor valószínűleg a munkajövedelem után nem Magyarországon kell a kötelezettségeket teljesíteni. Ebben az esetben sem szabad elfeledkezni azonban a munkaügyi hatóságnál teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségről [melyet az Mt. 297. § (4) bekezdése ír elő]. Továbbá az adóhatóság részére 21T104 nyomtatványon kell a kiküldött munkavállalókról adatot szolgáltatni.

Amennyiben a kiküldetésre vonatkozó dokumentáció nem áll rendelkezésre, akkor egy esetleges NAV-ellenőrzésnél felmerülhet a munkaerő-kölcsönzés kérdése. Ilyen esetben a fogadó foglalkoztatónál merül fel a járulékfizetési kötelezettség. Abban az esetben, ha megállapítást nyer, hogy Magyarországon kellett volna teljesíteni a járulékkötelezettséget, akkor a fogadó munkáltató terhére adó- és járulékhiány állapítható meg, továbbá a munkavállaló bejelentésének és a bevallások elmulasztása miatt mulasztási bírság szabható ki. Mivel a jövedelmet nem a magyar cég fizette ki a magánszemélyek részére, amennyiben az adóhatóság megállapítja, hogy a jövedelem Magyarországon adóztatható, akkor az szja-kötelezettség a magánszemélyek terhére állapítható meg, függetlenül a Szerbiában teljesített adófizetéstől.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tárgyi eszköz értékesítése, áfaalap

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Transzferár elkészítés továbbszámlázása

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Belépőjegy

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 október
H K Sze Cs P Sz V
30 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31 1 2 3

Együttműködő partnereink