Minimálbér: lehet-e kevesebb a fizetés?

Megosztás Tetszik

A munka törvénykönyve (Mt.) felhatalmazása alapján a kormány minden évben rendeletben állapítja meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. Az Mt. eltérést nem engedő szabálya szerint a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet. A minimálbér, garantált bérminimum forintban történő megfizetése kötelező, minden ettől eltérő megoldás jogszabálysértő.

A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, ami vonatkozik mind az alapbérre, mind pedig a bérpótlékokra és az egyéb munkabérelemekre, például a prémiumra, jutalékra is.

A régi Mt.-vel szemben a hatályos szabályok szerint nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató pénz helyett pénzhelyettesítő eszközzel fizesse ki a munkavállaló munkáját. Azaz nem teheti meg, hogy például az élelmiszerboltba vagy ruházati üzletbe ad vásárlási utalványt a munkabér részeként (azon felül nincs akadálya). Ebből következően érvénytelen lenne a felek között egy olyan tartalmú megállapodás, miszerint az alapbér mértéke csak úgy éri el a minimálbért, ha a forintban megállapított összeghez hozzászámítjuk a Széchenyi Pihenő Kártya vagy az Edenred ajándékutalvány összegét.

Felmerülhet az a kérdés, hogy van-e olyan eset, amikor a munkavállaló alapbérének nem kell elérnie a minimálbér összegét. A válasz igen, szűk körben.

Készenléti jellegű munkakör

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra. Ugyanakkor az Mt. lehetőséget biztosít a hosszabb teljes napi munkaidőben történő megegyezésre. Ennek keretében a felek megállapodása alapján a napi munkaidő legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el.

Készenléti jellegűnek akkor tekinthető a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A mindenkori kormányrendeletben meghatározott minimális órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál hosszabb, arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Ebből következően készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló hosszabb munkaidő ledolgozásával válik jogosulttá ugyanarra a minimális havi díjazásra, mint az általános teljes napi munkaidőben dolgozó kollégája (azaz ténylegesen eléri a minimálbért az alapbére összege, de visszaosztva, 12 órával számolva már nem).

Lényeges, hogy a készenléti jellegűvé minősítés nem a felek megállapodásán vagy a kollektív szerződés rendelkezésén alapul. Bár a munkáltató döntési körébe tartozik, azonban kellően alá kell tudni támasztani az indokoltságát, mivel a munkavállaló a munkaidő-beosztással és a díjazással összefüggésben vitathatja, hogy a munkaköre valóban készenléti jellegűnek minősül-e. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen esetekben fordulhat még elő, hogy a dolgozó bére nem éri el a minimálbér összegét!