hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Minimálbér: lehet-e kevesebb a fizetés?

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

A munka törvénykönyve (Mt.) felhatalmazása alapján a kormány minden évben rendeletben állapítja meg a kötelező legkisebb munkabér és a garantált bérminimum összegét. A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra. Az Mt. eltérést nem engedő szabálya szerint a munkabért utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet. A minimálbér, garantált bérminimum forintban történő megfizetése kötelező, minden ettől eltérő megoldás jogszabálysértő.

A munkabért forintban kell megállapítani és kifizetni, ami vonatkozik mind az alapbérre, mind pedig a bérpótlékokra és az egyéb munkabérelemekre, például a prémiumra, jutalékra is.

A régi Mt.-vel szemben a hatályos szabályok szerint nincs lehetőség arra, hogy a munkáltató pénz helyett pénzhelyettesítő eszközzel fizesse ki a munkavállaló munkáját. Azaz nem teheti meg, hogy például az élelmiszerboltba vagy ruházati üzletbe ad vásárlási utalványt a munkabér részeként (azon felül nincs akadálya). Ebből következően érvénytelen lenne a felek között egy olyan tartalmú megállapodás, miszerint az alapbér mértéke csak úgy éri el a minimálbért, ha a forintban megállapított összeghez hozzászámítjuk a Széchenyi Pihenő Kártya vagy az Edenred ajándékutalvány összegét.

Felmerülhet az a kérdés, hogy van-e olyan eset, amikor a munkavállaló alapbérének nem kell elérnie a minimálbér összegét. A válasz igen, szűk körben.

Készenléti jellegű munkakör

A teljes napi munkaidő napi nyolc óra. Ugyanakkor az Mt. lehetőséget biztosít a hosszabb teljes napi munkaidőben történő megegyezésre. Ennek keretében a felek megállapodása alapján a napi munkaidő legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el.

Készenléti jellegűnek akkor tekinthető a munkakör, ha a munkavállaló a feladatainak jellege miatt – hosszabb időszak alapulvételével – a rendes munkaidő legalább egyharmadában munkavégzés nélkül áll a munkáltató rendelkezésére, vagy a munkavégzés – különösen a munkakör sajátosságára, a munkavégzés feltételeire tekintettel – a munkavállaló számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.

A mindenkori kormányrendeletben meghatározott minimális órabértételt, ha a teljes munkaidő napi nyolc óránál hosszabb, arányosan csökkentett mértékben kell figyelembe venni. Ebből következően készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló hosszabb munkaidő ledolgozásával válik jogosulttá ugyanarra a minimális havi díjazásra, mint az általános teljes napi munkaidőben dolgozó kollégája (azaz ténylegesen eléri a minimálbért az alapbére összege, de visszaosztva, 12 órával számolva már nem).

Olvassa el a téma kapcsán az Adózóna "Munkavégzés vasárnap és munkaszüneti napon: ezekkel a feltételekkel lehetséges", "Új, veszélyhelyzeti kormányrendelet az alkalmi munka éves időtartamának szabályairól", illetve "Köztisztviselő fizetés nélküli szabadságon: milyen munkát vállalhat máshol?" című írásait is!

Lényeges, hogy a készenléti jellegűvé minősítés nem a felek megállapodásán vagy a kollektív szerződés rendelkezésén alapul. Bár a munkáltató döntési körébe tartozik, azonban kellően alá kell tudni támasztani az indokoltságát, mivel a munkavállaló a munkaidő-beosztással és a díjazással összefüggésben vitathatja, hogy a munkaköre valóban készenléti jellegűnek minősül-e. 

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja, milyen esetekben fordulhat még elő, hogy a dolgozó bére nem éri el a minimálbér összegét!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Végelszámolás utáni adózás

Szipszer Tamás

adószakértő

Áfabevallás gyakorisága év közben

Gyüre Ferenc

adótanácsadó

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 december
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetÉs