A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis még mindig túl gyors – írja a hvg.hu.
Mire kell figyelni a munkáltatónak, ha a munkavállaló a gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága után jelzi a visszatérési szándékát? Kötelező érvényű a bérfejlesztés? Hivatkozhat a munkavállaló az infláció mértékére? Ha emelni kell a bérét, mikortól kötelező? Elég csak a tényleges munkába állástól módosítani a munkaszerződést?
Egy hét türelmi időt kap a szakszervezettől az IKEA, hogy érdemben reagáljon a munkavállalók 6 százalékos alapbéremelési igényére; az érdekképviselet vállalta, hogy ez idő alatt, július 20-26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot – mondta el a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke pénteken az MTI-nek.
Az elmaradt jubileumi, illetve köznevelési foglalkoztatotti jutalmak kifizetését, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők béremelését kéri a miniszterelnökhöz és az oktatási és gyermekügyi miniszterhez írt hétfői nyílt levelében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – közölte az MTI.
Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a tárgyhónapban fizetnek ki olyan bérjövedelmet, vagy ellátást, amelyre a munkavállaló az előző 1–2 hónapban lett volna jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
A következő időszak fő kérdése lesz, hogy a béremelések tudják-e úgy támogatni a bérfelzárkózást, hogy közben ne terheljék túl a vállalatokat és ne veszélyeztessék a foglalkoztatás stabilitását – hangsúlyozta elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI).
Szinte példátlan mértékű kompenzációs és bérstratégiai átalakításba kezdtek a magyarországi vállalatok 2026-ban – derül ki a Jobtain friss, HR-vezetőket, kompenzációs szakértőket és felsővezetőket bevonó országos kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 84 százaléka mindenképpen végrehajt béremelést idén valamilyen formában, a korábbi évekhez képest pedig markánsan erősödik a bérverseny, a megtartási kényszer és a bértranszparencia-szabályozásra való felkészülés. A juttatási rendszerek területén a cafeteria továbbra is stabil, de nem bővülő elem. A cégek 67 százaléka 2026-ban nem emelt cafeteria keretösszeget.
Januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Minden második dolgozónak gondja van a fizetésével, vagy kifejezetten kevésnek tartja, vagy úgy érzi, az infláció felemészti. Ehhez képest túl sok a feladat meg a stressz – írja a nepszava.hu.
A munkáltatók idei évre vonatkozó bérfejlesztési tervei óvatosabbak a tavalyinál. Míg 2025-re a cégek átlagosan közel kétharmada tervezett bérfejlesztéssel előzetesen, addig az idei évre a vállalatoknak mindössze 55 százaléka számol ezzel. Ezzel szemben a munkavállalók döntő többsége (82 százalék) arra számít, hogy emelkedni fog a fizetése vagy nőni fog a béren kívüli juttatásainak mértéke 2026-ban – derül ki a Profession.hu friss, 449 cég bevonásával, illetve 1000 fős, magyar lakosságra reprezentatív minta alapján készített felméréseiből.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték