A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 54 százaléka elégedetlen a jelenlegi fizetésének mértékével, ez az arány szinte teljesen azonos az egy éve mért 55 százalékos szinttel. A megkérdezettek 55 százaléka tervezi azt, hogy ha lehetősége nyílik rá, egy éven belül munkahelyet vált – derült ki a Trenkwalder októberben elvégzett munkaerőpiaci kutatásáról kiadott közleményéből.
Adócsökkentés, béremelés, több rendszer teljes átalakítása – többek között – ezek is szerepelnek a 2027-es költségvetési javaslatban, olvasható a kormany.hu oldalon.
A családtámogatások egyes elemeiről és az intézkedések időzítéséről voltak a legnagyobb viták a 2027-es költségvetés összeállításakor – mondta Magyar Péter miniszterelnök a Telexnek kedd este adott interjúban. A kormányfő arról is beszélt, nem büntetésként vezetik be a vagyonadót és a reklámadót, a kabinet csökkenteni szeretné a nyugdíjak közötti különbségeket, és nem volt olyan terület, amelyet hátrébb soroltak volna a büdzsé megalkotásakor – tette közzé az MTI.
A legvalószínűbb forgatókönyv szerint az inflációs cél 3-ról 2,5 százalékra csökkentése a szigorúbb jegybanki politikán keresztül csak minimálisan lassítja a gazdasági növekedést. A rosszabb forgatókönyvben az átállási áldozat kétszer nagyobb. Az új cél elérése közepette a kormány nem osztogathat, és nem erőltetheti a béremeléseket, az ütem ugyanis még mindig túl gyors – írja a hvg.hu.
Mire kell figyelni a munkáltatónak, ha a munkavállaló a gyermeke gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadsága után jelzi a visszatérési szándékát? Kötelező érvényű a bérfejlesztés? Hivatkozhat a munkavállaló az infláció mértékére? Ha emelni kell a bérét, mikortól kötelező? Elég csak a tényleges munkába állástól módosítani a munkaszerződést?
Egy hét türelmi időt kap a szakszervezettől az IKEA, hogy érdemben reagáljon a munkavállalók 6 százalékos alapbéremelési igényére; az érdekképviselet vállalta, hogy ez idő alatt, július 20-26. között nem szerveznek és nem hirdetnek újabb sztrájkot – mondta el a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének (KASZ) elnöke pénteken az MTI-nek.
Az elmaradt jubileumi, illetve köznevelési foglalkoztatotti jutalmak kifizetését, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítők béremelését kéri a miniszterelnökhöz és az oktatási és gyermekügyi miniszterhez írt hétfői nyílt levelében a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) – közölte az MTI.
Mi a helyes eljárás abban az esetben, ha a tárgyhónapban fizetnek ki olyan bérjövedelmet, vagy ellátást, amelyre a munkavállaló az előző 1–2 hónapban lett volna jogosult? Az Adózóna oldalán érkezett olvasói kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta a NEXON munkajogi és bérszámfejtési szakértője válaszolt.
A következő időszak fő kérdése lesz, hogy a béremelések tudják-e úgy támogatni a bérfelzárkózást, hogy közben ne terheljék túl a vállalatokat és ne veszélyeztessék a foglalkoztatás stabilitását – hangsúlyozta elemzésében a GKI Gazdaságkutató Zrt. (GKI).
Szinte példátlan mértékű kompenzációs és bérstratégiai átalakításba kezdtek a magyarországi vállalatok 2026-ban – derül ki a Jobtain friss, HR-vezetőket, kompenzációs szakértőket és felsővezetőket bevonó országos kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 84 százaléka mindenképpen végrehajt béremelést idén valamilyen formában, a korábbi évekhez képest pedig markánsan erősödik a bérverseny, a megtartási kényszer és a bértranszparencia-szabályozásra való felkészülés. A juttatási rendszerek területén a cafeteria továbbra is stabil, de nem bővülő elem. A cégek 67 százaléka 2026-ban nem emelt cafeteria keretösszeget.
Januárjában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 840 600, a nettó átlagkereset 585 700 forint volt. A bruttó átlagkereset 26,3, a nettó átlagkereset 28, a reálkereset pedig 25,4 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit – közölte ma a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Hunyadné Szűts Veronika
igazságügyi adó- és járulékszakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték