A közbeszéd állapotának formálása a célja az internetes agresszió visszaszorításáról szóló 2024. évi LXXVIII. törvénynek. A jogszabály az internetes sajtótermékek kiadóit a jogellenes tartalmakkal szembeni hatékony fellépésre ösztönzi, és hatásköröket telepít a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra (NMHH) is – közölte az MTI.
Egyetlen lépésre kerültünk attól, hogy az uniós bíróság jogellenesnek mondja ki a paksi bővítéshez adott magyar állami támogatást, írja a hvg.hu.
Az NGM akár jogszabálysértés árán is szembehelyezkedik az AVDH megszüntetésével. Az illetékes főosztály egy irreleváns törvényi szakaszra hivatkozva fenntartja az AVDH érvényességének látszatát. Tény, hogy enélkül leállna a gazdálkodók körében a munkaügyi hivatali ügyek intézése is. A helyes megoldás persze az AVDH jogi státuszának visszaállítása lenne, legalább 2025.10.31-ig, hiszen az integrált használatát már eddig a dátumig már meghosszabbították – olvasható a Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) közleményében, tájékoztatott az MTI.
Mit tehet a munkavállaló, ha munkaviszonyát munkáltatója jogellenesen szüntette meg? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy határozatlan idejű munkajogviszony esetén érvényes-e a 6 hónapot meghaladó időre kikötött felmondási idő, illetve milyen felmondási időre járó díjat követelhet a munkáltató azon munkavállalójától, aki felmondási idejét nem tölti le. A kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
Egyre gyakrabban tapasztalni, hogy a munkaviszony megszüntetésére a felek azonnali hatályú felmondása következtében kerül sor. Az azonnali hatályú felmondást azonban nehezen lehet bíróság előtt megvédeni, így annak alkalmazása alapvetően kerülendő. Ha azonban mégis szükségszerű élni ezzel az eszközzel, az alábbiakra mindenképpen legyenek figyelemmel!
Mindannyian tapasztaljuk, hogy a munkavállalók egyre könnyebben szüntetik meg a fennálló munkaviszonyukat, azaz növekvő fluktuációval találkozhatunk. Amellett, hogy ennek okait érdemes cégen belül vizsgálni érdemes azokat a körülményeket górcső alá venni, melyek a felmondás jogellenességét eredményezhetik.
Gyakran felmerülő kérdés, hogy a személyes adatok jogellenes kezelése további felelősséget jelent-e. A Kúria friss határozatában (BH2023.65.) amellett foglalt állást, hogy a kompenzációs igény eredményességének (kárfelelősségnek) a jogsértésen túlmenően további feltételei is vannak. Cikkünkben a döntés részleteit mutatjuk be.
A munkavállaló felmondását fő szabály szerint nem kell megindokolni. Ahogyan az azonban lenni szokott, léteznek kivételek. Az alábbiakban ezeket mutatjuk be.
Nem egyedi eset, amikor a munkavállaló nem jelenik meg egy állásinterjún, vagy miután rá esett a választás, már az első munkanapon nem veszi fel munkát. Arra is számos példa van, amikor a munkavállaló úgy vet véget a munkaviszonyának, hogy egyszerűen nem megy többé munkába. Milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak? Ehhez kapcsolódóan azt is megvizsgáltuk, hogy mikor szünteti meg a munkaviszonyát jogellenesen a munkavállaló.
Önmagában a sztrájkkövetelések megfogalmazása visszaélésszerűnek nem minősülhet. A sztrájkkal kapcsolatos, az érintett felek részéről megvalósul kommunikáció, annak a nyilvánosság tájékoztatására irányuló tartalma, jellege nem vonható be a sztrájkkövetelés, illetve a figyelmeztető sztrájk jogszerűsége megítélésének körébe – mondta ki határozatában a Kúria.
A perbeli ügyben a feleség mozgáskorlátozott személy volt, akinek a gépjárművén ezt parkolási igazolvány tanúsította, A feleség a gépjárművet férjének használatra átengedte, mely miatt a rendőrség a férjjel szemben közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt eljárást indított, továbbá értesítette a parkolási igazolvány kiállítóját. Ezt követően az igazolványt visszavonták. A feleség az igazolvány visszavonását közigazgatási eljárásban vitatta. A vita részleteit a Kúria BH2022.23. számú friss határozata tükrében az alábbiakban mutatjuk be.
A felperes 1992. április 1-jével létesített munkaviszonyt az alperessel, 1999. július 1-től ügyvezető igazgató volt. A Kúria közbenső ítéletével a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes által 2007. május 2-ai keltezéssel kiadott rendkívüli felmondás jogellenes. Tájékoztató a Kúria M.I. tanácsa által tárgyaláson elbírált Mfv.I.10.127/2019. számú ügyről.
A Magyar Államkincstár (MÁK) júliustól csökkenti azoknak a pártoknak a költségvetési támogatását, amelyeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jogszabályellenes finanszírozást állapított meg.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték