További témák

Efo, alkalmi munka: bérpótlékok, szabadság kiszámítása, közterhek

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Ha a munkáltató a létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn idénymunkára vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt, attól a naptól, hogy a feltételek nem teljesülnek, nem alkalmazhatja dolgozóira a kedvező közteherfizetési szabályokat.

Cikkünk előző részében az egyszerűsített foglalkoztatásra és az alkalmi munkára vonatkozó általános szabályokat ismertettük. Most lássuk a bérpótlékokra, a szabadság kiszámítására és a közterhekre vonatkozó főbb előírásokat, valamint néhány gyakorlati példát!

Bérpótlékok

A kedvező szabályokat leszámítva egyebekben a szabályozás egyező a hagyományos munkaviszonyéval, így a bérpótlékok ebben a foglalkoztatási formában is megilletik a munkavállalót, amennyiben teljesülnek az Mt.-ben rögzített feltételek.

Érdekes kérdés a rendkívüli munkavégzés esete, melynek lényegét az alábbi példa szemlélteti:

Ha egyetlen napra, keddre alkalmazná a munkáltató a munkavállalót, aki 8 órát dolgozna, abban az esetben csak az alapbérére lenne jogosult, bérpótlékra nem. Ehhez képest, ha például 12 órát dolgozna, akkor a napi 12 óra tartamú munkavégzésért a munkavállaló 12 órára alapbérre, és mellette a 8 órán felüli munkavégzésre figyelemmel további 4 órára 50 százalék bérpótlékra jogosult. Ennek oka tehát, hogy munkaviszony csak napi 8 óra tartamú foglalkoztatásra jöhet létre, kivéve a fenti két esetet.

Más a helyzet akkor, ha például 3 napra jön létre az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony, az összesen 8*3 óra tartamot jelentene. Ha csütörtökön 4 órát, pénteken 8 órát, szombaton 12 órát dolgozna a munkavállaló, akkor nem merül fel túlmunka, mert hiába dolgozott a munkavállaló 12 órát szerdán, a 3 napra számítva összesen a ledolgozott munkaidő mértéke nem haladja meg a 24 órát.

Arra figyelemmel, hogy a vasárnapi munkavégzés nem korlátozott, az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók nem jogosultak vasárnapi pótlékra. Azonban, ha a vasárnap munkaszüneti napra esne, és a dolgozók e napon végeznének munkát, mindenképpen jogosultak az alapbéren felül 100 százalék mértékű bérpótlékra. Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén ugyanis ennek megfizetésétől a munkáltató nem tekinthet el.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a szabadság kiszámítására, a kedvező közteherre és a mentesített keretösszegre vonatkozó előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Szochomaximum számítása

Széles Imre

tb-szakértő

Családi gazdaság

Lepsényi Mária

adószakértő

Vasárnapi pótlék kérdése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

2018 december
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X