hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Efo, alkalmi munka: bérpótlékok, szabadság kiszámítása, közterhek

  • dr. Hajdu-Dudás Mária, munkajogász

Ha a munkáltató a létszám-, kereseti-, illetve időkorlátok túllépésével létesít, illetve tart fenn idénymunkára vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyt, attól a naptól, hogy a feltételek nem teljesülnek, nem alkalmazhatja dolgozóira a kedvező közteherfizetési szabályokat.

Cikkünk előző részében az egyszerűsített foglalkoztatásra és az alkalmi munkára vonatkozó általános szabályokat ismertettük. Most lássuk a bérpótlékokra, a szabadság kiszámítására és a közterhekre vonatkozó főbb előírásokat, valamint néhány gyakorlati példát!

Bérpótlékok

A kedvező szabályokat leszámítva egyebekben a szabályozás egyező a hagyományos munkaviszonyéval, így a bérpótlékok ebben a foglalkoztatási formában is megilletik a munkavállalót, amennyiben teljesülnek az Mt.-ben rögzített feltételek.

Érdekes kérdés a rendkívüli munkavégzés esete, melynek lényegét az alábbi példa szemlélteti:

Ha egyetlen napra, keddre alkalmazná a munkáltató a munkavállalót, aki 8 órát dolgozna, abban az esetben csak az alapbérére lenne jogosult, bérpótlékra nem. Ehhez képest, ha például 12 órát dolgozna, akkor a napi 12 óra tartamú munkavégzésért a munkavállaló 12 órára alapbérre, és mellette a 8 órán felüli munkavégzésre figyelemmel további 4 órára 50 százalék bérpótlékra jogosult. Ennek oka tehát, hogy munkaviszony csak napi 8 óra tartamú foglalkoztatásra jöhet létre, kivéve a fenti két esetet.

Más a helyzet akkor, ha például 3 napra jön létre az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló munkaviszony, az összesen 8*3 óra tartamot jelentene. Ha csütörtökön 4 órát, pénteken 8 órát, szombaton 12 órát dolgozna a munkavállaló, akkor nem merül fel túlmunka, mert hiába dolgozott a munkavállaló 12 órát szerdán, a 3 napra számítva összesen a ledolgozott munkaidő mértéke nem haladja meg a 24 órát.

Arra figyelemmel, hogy a vasárnapi munkavégzés nem korlátozott, az egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszony keretében foglalkoztatott munkavállalók nem jogosultak vasárnapi pótlékra. Azonban, ha a vasárnap munkaszüneti napra esne, és a dolgozók e napon végeznének munkát, mindenképpen jogosultak az alapbéren felül 100 százalék mértékű bérpótlékra. Munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén ugyanis ennek megfizetésétől a munkáltató nem tekinthet el.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a szabadság kiszámítására, a kedvező közteherre és a mentesített keretösszegre vonatkozó előírásokat!

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Mikor mehetek nyugdíjba?

Winkler Róbert

nyugdíjszakértő

Személyi kedvezmény igénybevétele

Lepsényi Mária

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 július
H K Sze Cs P Sz V
29 30 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 31 1 2
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close