hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Krízishelyzet: mi legyen az áfával, ha nem fizet a vevő?

  • adozona.hu

Tombol a koronavírus és az ebből adódó gazdasági problémák már éreztetik a hatásukat. Egyik pillanatról a másikra az eddig jól fizető vevők nehéz helyzetbe kerültek, és későn vagy soha nem egyenlítik ki a számlájukat. Ennek ellenére az áfát be kell fizetni. A Niveus Consulting Group szerint leginkább a pénzforgalmi áfafizetés választásával és egy Európai Bírósági döntésre hivatkozva tehetünk ez ellen.

Az áfát nem abban a hónapban kell bevallani, amikor a vevőnk fizet, hanem amikor az ügylet az áfatörvény szerint teljesült. Márpedig a fizetési határidő akár napokkal, hetekkel is később lehet mint az áfatörvény szerinti teljesítés. Ez a rendes üzletmenetben nem jelent problémát, most azonban krízishelyzet van: a szolgáltatószektorban egy hét alatt elapadtak a bevételek, de a kiskereskedelemben érdekelt cégek sem állnak jól. Ha ezek a cégek nem fizetnek, az áfafinanszírozás a beszállítóknál is komoly cash-flow problémát okozhat, akár már a következő áfa-bevallásnál.

A lehetséges megoldások szűk köre

Fischer Ádám, a Niveus Consulting Group jogi partnere szerint a legkézenfekvőbb megoldás a pénzforgalmi áfafizetésre történő átállás lenne (az általunk kiállított számla után csak akkor kell áfát fizetni, ha a kiállított számlát a vevő ténylegesen ki is fizette), de ezt a mostani szabályok szerint csak év elején lehet választani, ráadásul csak 125 000 000 forintos árbevételig. A többségnek ez nem segítség. Az Adótanácsadók Egyesülete éppen ezért javasolta a napokban, hogy töröljék el az értékhatárt, és évközben is át lehessen térni a pénzforgalmi elszámolásra. Ezzel a nagyvállalatok is pillanatnyi levegőhöz jutnának, de sajnos ez ügyben nincs még előrelépés.

Másik megoldás egy általános moratórium lenne az áfafizetésre, ahogy ezt tették például a turizmus-fejlesztési hozzájárulással. Ez azonban az áfa esetében nehezebben kivitelezhető, egyrészt mert az áfa messze a legnagyobb állami bevétel és most minden forintra szükség lesz, másrészt nehéz lenne differenciálni a ténylegesen rászoruló és a továbbra is fizetőképes cégek között.

A Niveus Consulting Group szerint szóba jöhetne a magas áfakulcs csökkentése, de ezt év-, hónap közben bevezetni akkora adminisztratív sokkot okozna, ami többet ártana, mint használna. Miközben néhány százalékpontnyi csökkentés nem segítene a bajban lévő cégeknek.

Végezetül, térjünk ki a behajthatatlan követelésekre jutó áfa visszaigénylésének egyszerűsítésére.

Magyarországon az Európai Unió Bíróságának tavaly októberi döntése, illetve ennek nyomán az áfatörvény 2020. január 1-jétől hatályos módosítása biztosít lehetőséget a véglegesen behajthatatlanná váló követelések adóalapjának utólagos csökkentésére. A probléma csak az, hogy a kormány nagyon szigorú feltételeket támasztott a visszaigénylésre, nyilván azért, hogy elvegye a vállalkozások lelkesedését. *

„A koronavírus okozta gazdasági helyzetben várhatóan a közeljövőben tömegesen lesznek ki nem fizetett számlák és ha ezekre a szabályokra hagyatkozunk, a pórul járt cégek még évekig nem fogják tudni a vevők által ki nem fizetett áfát visszaigényelni. Éppen ezért, nagyon fontos lenne, hogy enyhítsenek az indokolatlanul szigorú visszaigénylési feltételeken” – véli Fischer Ádám.

Az Adózóna járványügyi helyzettel összefüggő korábbi cikkeit itt olvashatja el!

Addig is, akinek a múltból behajthatatlan követelése van, de nem felel meg az áfatörvény lehetetlen követelményeinek, lehetősége van április 22-éig közvetlenül az Európai Unió Bíróságának döntésére hivatkozva visszaigényelni az áfát a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. 

*Mérlegelni kell, hogy a követelés megfelel-e a behajthatatlan követelés fogalmának, amely eltér a számviteli törvény definíciójától, össze kell gyűjteni az adott behajtási eljárásról szóló dokumentumokat, meg kell vizsgálni, hogy az adóalany az adós és a hitelező valóban független felek-e, a hitelezőnek az adóst írásban kell értesítenie arról, hogy behajthatatlan követelés jogcímén módosítani kívánja az adóalapját, hitelező nem állhat és az eredeti ügylet idején sem állt csőd-, felszámolási, vagy kényszertörlési eljárás hatálya alatt, a követelés megtérítésének esedékessége óta legalább egy évnek kell eltelnie, valamint az is, hogy más módon nem térült vagy térül meg.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Katás csed és gyed számításának alapja

Czeglédi Bernadett

munkajogi és társadalombiztosítási szakértő

Talent4U Consulting Bt.

Jövedelem piaci érték alatti bérleti díj miatt

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szövetkezet igazgatójának jogviszonya

Széles Imre

tb-szakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close