Értékvesztett készlet adományozása

Megosztás Tetszik

Egy vállalkozás lejárathoz közeli C-vitaminokat eladományozna. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettséggel jár ez? Olvasói kérdésre Antretter Erzsébet a Niveus Consulting Group igazgatója, adószakértője válaszolt.

A kérdés részletesen így hangzik: társaságunk nagyobb mennyiségű, 4 hónapon belüli lejáratú C-vitaminnal rendelkezik. A termékre értékvesztést számolt el a cég, mert a meglevő mennyiség 4 hónap alatt a forgalmi adatok alapján nem adható el. Az értékvesztett termékeket el kívánják adományozni, a termék minősége kifogástalan. A kérdés, hogy az adománynak milyen esetleges adóvonzatai vannak? A cég kiva alapján adózik, a terméket az EU-ból szerezte be, az A60-as bevallásba beállította.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

Elsőként jelezni szeretném, hogy a pontos válaszhoz az eset összes körülményének ismerete szükséges (elsősorban az átvevők köre, amitől függ, hogy a vitaminok közcélú adománynak minősülnek-e), így általánosságban (feltételezve, hogy az átvevők belföldi személyek) az alábbiakról szeretném tájékoztatni.

Kiva

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 20. § 3) d) pontja alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (Tao.) 3. számú melléklet A) részében meghatározott, nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő egyes költségek, ráfordítások adóalap-növelő tételnek minősülnek.

A vonatkozó jogszabályhely alapján amennyiben a vitaminok adományként (közhasznú szervezet részére törvényben meghatározott közhasznú tevékenysége támogatására, valamint az egyházi jogi személy részére törvényben meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára…) kerülnének átadásra, úgy nem merülne fel kivaalap-növelési kötelezettség, ellenkező esetben viszont igen.

Személyi jövedelemadó

Amennyiben a vitaminokat magánszemélyek kapják, úgy személyijövedelemadó-kötelezettség keletkezhet.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 70. § (6) a) pontja alapján felmerülhet a vitaminok csekély értékű ajándékként történő juttatása. Ahhoz azonban, hogy a vitamin az Szja tv. 70. § (6) a) pontja alapján csekély értékű ajándéknak minősüljön, az értéke magánszemélyenként évente nem haladhatja meg a minimálbér 10 százalékát a többi csekély értékű ajándékként kezelt juttatás értékével együtt, és erről megfelelő nyilvántartást kell vezetni.

Az Szja tv. 70. § (6) b) pontja alapján egyes meghatározott juttatásnak minősül az olyan ingyenes vagy kedvezményes termék, szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, amelynek igénybevételére egyidejűleg több magánszemély jogosult, és a kifizető – jóhiszemű eljárása ellenére – nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett jövedelmet.

Amennyiben ez fennállna vagy a vitaminok csekély értékű ajándéknak minősülnének, úgy a vitaminok bruttó piaci értékének 1,18-szorosa, mint adóalap után keletkezik a kifizetőnél 15 százalékos személyijövedelemadó-kötelezettség. Továbbá, a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 4. § b) pontja alapján az egyes meghatározott juttatásokat szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség terheli. Mivel az adó alapja az szja-törvény szerinti adóalapként meghatározott összeg, ezért szintén a teljes piaci érték 1,18-szorosa, mint adóalap után keletkezik a kifizetőnél 2022-ben 13 százalékos szochokötelezettség.

Amennyiben a fenti feltételeknek nem felelnének meg és az egy magánszemély részére átadott vitaminok értéke számszerűsíthető, úgy a bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Ez alapján valószínűleg egyéb jövedelemként kell a bevételt figyelembe venni, amely alapján a vitaminok bruttó piaci értéke, mint adóalap után keletkezik a kifizetőnél 15 százalékos személyi jövedelemadó kötelezettség, továbbá 13 százalékos szociálishozzájárulásiadó-kötelezettség.

Általános forgalmi adó

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 11. § (1) bekezdés alapján ellenérték fejében teljesített termékértékesítés az is, ha az adóalany a terméket vállalkozásából véglegesen kivonva, azt más tulajdonába ingyenesen átengedi, feltéve, hogy a termék vagy annak alkotórészeinek szerzéséhez kapcsolódóan az adóalanyt egészben vagy részben adólevonási jog illette meg.

Amennyiben a vitaminok nem közcélú adományként kerülnének átadásra, illetve azok beszerzését terhelő áfa levonásra került, úgy az átadáskor is áfafizetési kötelezettség merül fel. Jelen esetben az adóalapot az Áfa tv. 68. § alapján kell meghatározni, tehát azon ár után, amennyiért a vitaminokat átadáskori állapotában meg lehetne vásárolni.

A térítés nélküli ügyletek teljesítési időpontjára vonatkozóan nincs az áfatörvényben speciális előírás, ezért az Áfa tv. 55. § szerinti általános szabály alkalmazandó, így az ügylet tényállásszerű megvalósulásakor keletkezik az áfakötelezettség, továbbá úgy arról főszabály szerint számlát kell kiállítani. Mivel térítés nélküli ügyletről van szó, nem kötelező az átvevőnek a számlában feltüntetett áfát megfizetni a társaság felé (ez a felek megállapodásának kérdése), ennek tényét ugyanakkor célszerű rávezetni a bizonylatra (pl. a „pénzügyi teljesítést nem igényel” szöveg feltüntetésével). Mindazonáltal az átadónak attól függetlenül meg kell fizetnie az adót, hogy az átvevő nem téríti meg számára annak összegét.

Végezetül megjegyzem, hogy amennyiben a vitaminok átadása az Áfa tv. 259. § 9/A alapján közcélú adománynak minősülne, úgy az átadás kapcsán adófizetési kötelezettség nem keletkezik.