Fenntarthatóság: az EU-s szabályozás részletei

Megosztás Tetszik

Korábbi írásainkban áttekintettük az európai fenntarthatósági szabályozás kialakulásának útját. Kétrészes cikkünkben megnézzük, miképp jelent ez meg ténylegesen az európai és a hazai jogrendben.

Az elmúlt években a vállalatok fenntarthatósági szempontú átvilágítása és az ezzel kapcsolatos jelentéstétel egyre fontosabb szerepet kapott mind az Európai Unió, mind Magyarország szabályozási rendszerében. Az EU területén tevékenykedő vállalatoknak nemcsak gazdasági teljesítményükről, hanem a környezetre és társadalomra gyakorolt hatásukról is átlátható és részletes beszámolót kell készíteniük. Ennek érdekében jelentős jogszabályi változások léptek életbe, amelyek célja a fenntarthatóságijelentés-tétel minőségének javítása és a vállalati átláthatóság növelése.

Két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) alapjaiban változtatja meg a vállalatok fenntarthatóságijelentés-tételi kötelezettségeit. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk ezeket az új szabályozásokat, valamint a hazai ESG-törvényt is.

Az európai fenntarthatóságijelentés-tétel

A CSRD, azaz a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolásról szóló irányelv jelentős előrelépést jelent a 2014-es nem pénzügyi információk közzétételéről szóló irányelvhez (NFRD) képest. Az új, 2023. január 5-én hatályba lépett irányelv a fenntarthatóságijelentés-tételi kötelezettségek kiterjesztésére és minőségének javítására törekszik.

A tagállamok saját jogrendjükbe való átültetésének határideje 2024 júniusában járt le. Magyarországon a számvitelről szóló 2000. évi C. törvénybe integrálták.