A magyar ESG-törvény több úgynevezett ESG-közreműködőt nevesít: többek között az ESG-tanácsadót, az ESG-tanúsítót, és ezek mellett bevezette az államilag akkreditált ESG-minősítés, illetve ESG-minősítő fogalmát is. Nézzük, mi is az az ESG-minősítés, valamint ki az ESG-minősítő, és mit mond a jogszabály!
A kormány benyújtotta a parlamentnek a 2026. évi központi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amelynek részeként módosítaná az ESG-törvényt (2023. évi CVIII. törvény). Az Országgyűlésnek benyújtott törvénymódosító javaslat több pontban eltér attól a verziótól, amit a Nemzetgazdasági Minisztérium még március végén bocsátott társadalmi egyeztetésre. Nézzük a részleteket!
Kétrészes cikkünk első részében az Európai Uniós fenntarthatósági szabályozás, ezen belül két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) előírásait ismertettük. Most lássuk, hogyan jelenik meg a szabályozás a magyar jogrendben!
Korábbi írásainkban áttekintettük az európai fenntarthatósági szabályozás kialakulásának útját. Kétrészes cikkünkben megnézzük, miképp jelent ez meg ténylegesen az európai és a hazai jogrendben.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték