Az Európai Unió fenntarthatósági szabályozásának jövője, azon belül is a CSRD, CSDDD és a Taxonómiára vonatkozó szabályok újragondolása továbbra is bizonytalan, miután az Európai Bizottság (EB), az Európai Tanács (ET) és az Európai Parlament (EP) eltérő pozíciókat képvisel a tartalmi (’content’) irányelv kapcsán. Nézzük, hogy állunk november közepén!
Az Európai Bizottság 2025. július 4-én bemutatta az EU taxonómia keretrendszer módosítását, melynek célja az EU fenntartható gazdasági tevékenységeire és befektetéseire vonatkozó osztályozási rendszer egyszerűsítése. A módosítások várhatóan csökkenteni fogják a vállalatokra nehezedő adminisztratív terheket, miközben megőrzik a keretrendszer főbb célkitűzéseit.
Az elmúlt napokban – két részletben – elfogadta az Országgyűlés a fenntarthatósági és ESG tematikájú törvények módosításait. Mint ismert, a különböző EU-s és hazai, fenntarthatósághoz kapcsolódó jogszabályok jelentős módosítására került sor, elsősorban a vállalati versenyképesség fokozása, a vállalkozásokat terhelő adminisztrációs terhek csökkentése és a kkv-k védelme érdekében.
A most következőkben egy – az ESG és a CSRD szabályozásokhoz képest némileg talán kevésbé ismert, de a nagyvállalatok, sőt a bankok és finanszírozók számára nagyon is fontos – fenntarthatósággal kapcsolatos szabályrendszert mutatunk be: az EU taxonómia rendeletét.
A kormány május 13-án nyújtotta be a jövő évi költségvetés megalapozásáról szóló törvényjavaslatot, amely – ahogy arról már beszámoltunk – tartalmazza a magyar ESG törvény (2023. évi CVIII. törvény) módosításának javaslatát is. Ugyanezen a napon egy másik törvényjavaslatot is benyújtottak, amely az egyes adókötelezettségekről és egyes adótörvények módosításáról rendelkezik, közkeletű nevén a „nyári adócsomagot” tartalmazza.
A fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének elhalasztása lehetőséget teremt a cégek számára az ESG-folyamatok kialakításának erősítésére, főként stratégiatervezéssel, adatgyűjtéssel és karbonlábnyom-számítással. A vállalatok többsége a CSRD irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről – mutat rá az EY közel 50 magyar vállalati vezető megkérdezésén alapuló felmérése.
Az Európai Parlament ma nagy többséggel, 531 igen szavazattal, 69 nem szavazattal és 17 tartózkodással elfogadta az Európai Bizottság „Stop the Clock” javaslatával kapcsolatos álláspontját, amely kétéves halasztást irányoz elő az EU CSRD (vállalati fenntarthatósági jelentésételi direktíva) alkalmazására azon 2. körös nagyvállalatok számára, akik eredetileg a 2025-ös üzleti évük tekintetében lettek volna legkorábban kötelezettek erre. Ez a kör most 2027-es évig kapott haladékot. Emellett a 3. körös, tehát a közérdeklődésre számot tartó (praktikusan tőzsdén jegyzett) kkv-k is 2 év haladékot kaptak (2026 helyett 2028), illetve a nagyvállalati értéklánc fenntarthatósági átvilágítását előirányzó CSDDD-rendelet első körének hatályba lépése is halasztásra kerül 1 évvel (2027 helyett 2028).
Az Európai Bizottság közzétette a fenntarthatósági, adózási és beruházási szabályozások egyszerűsítésére vonatkozó javaslatcsomagját. Az Omnibus célja egy olyan kedvezőbb üzleti környezet megteremtése, ami támogatja a vállalatok növekedését, innovációját és a munkahelyteremtést. Hatálybalépését követően a javaslatcsomag intézkedései jelentősen növelhetik az uniós cégek versenyképességét – derül ki a Deloitte sajtóközleményéből.
Bemutatták az Európai Bizottság javaslatát, amely drasztikusan átrajzolná a fenntarthatósággal kapcsolatos európai uniós kötelezettségeket – várhatóan később és jóval kevesebben lesznek érintettek.
Még az EU tavaly novemberi budapesti csúcstalálkozóján jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, hogy készülőben van egy olyan salátatörvény (úgynevezett omnibusz-rendelet), melynek célja lenne a különböző, gyakran egymást átfedő és a vállalatoknak láthatóan igen komoly terhet jelentő EU-s fenntarthatósági szabályrendszerek egyszerűsítése és egységesítése. Indokként a vállalatokra nehezedő bürokrácia csökkentését, az innováció és a versenyképesség növelését jelölte meg.
Kétrészes cikkünk első részében az Európai Uniós fenntarthatósági szabályozás, ezen belül két kulcsfontosságú irányelv, a CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) és a CSDDD vagy CS3D (Corporate Sustainability Due Diligence Directive) előírásait ismertettük. Most lássuk, hogyan jelenik meg a szabályozás a magyar jogrendben!
Korábbi írásainkban áttekintettük az európai fenntarthatósági szabályozás kialakulásának útját. Kétrészes cikkünkben megnézzük, miképp jelent ez meg ténylegesen az európai és a hazai jogrendben.
Írásunkban a fenntarthatósággal kapcsolatos európai szabályozás hátterét, fejlődését és annak céljait mutatjuk be.
Bár a cégek többsége (63 százaléka) bizakodó azzal kapcsolatban, hogy felkészült lesz az EU kötelező vállalati fenntarthatósági jelentéstételről szóló irányelve, a CSRD-követelmények teljesítésére, de sokan még nem igazán tudják, hogyan – derül ki a PwC első alkalommal elkészített Global CSRD Survey kutatásából.
A BDO Magyarország ESG üzletága által, 9 közép-kelet-európai BDO iroda részvételével, a régió vállalatainak fenntarthatósághoz való hozzáállásáról, a területen tett kezdeményezéseiről és az ESG-vel kapcsolatban azonosítható akadályokról készített kutatása szerint a vállalatok 20 százaléka már készített ESG-jelentést, és további 40 százalék tervezi a közeljövőben a riport elkészítését, a megkérdezettek 40 százaléka azonban nem tervez ESG-jelentést készíteni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték