Nem örökölhető a különadó fizetési kötelezettség, változik a fizetési határidő és kikerült a hatvannapot meghaladó rész a módosított törvényjavaslatból, nem kell március 1-ig visszamenőleg megfizetni az adót. Az alkotmányügyi bizottság kedd reggeli ülésén támogatta Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványait, zárószavazás jövő héten lesz.
Elfogadta az Országgyűlés szerdán azokat a módosító javaslatokat, amelyek egyrészt jelentősen megváltoztatják a 98 százalékos különadó szabályait, másrészt átírják az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának szövegét. Az alkotmánymódosításról történő szavazást vita kísérte, miután a gépi szavazás eredménye szerint annak elfogadásához nem volt meg a szükséges kétharmados többség. Mivel négy kormánypárti képviselő szavazógépe nem működött, és ezt még az eredmény kihirdetése előtt jelezték, a házbizottság úgy döntött: az Országgyűlés elfogadottnak tekinti a módosító javaslatot.
Alkotmányellenesnek nyilvánította az Alkotmánybíróság (Ab) a 98 százalékos különadót és visszamenőleges hatállyal megsemmisítette. A bíróság indoklása nem megalapozott - hangsúlyozta Angyal József okleveles adószakértő, aki a kormány új különadóra vonatkozó törvényjavaslatát is vitatja. Hack Péter alkotmányjogász azonban egyetért az Ab döntésével.
Az Alkotmánybíróság hétfőn délelőtt megsemmisítette a végkielégítések 98 százalékos különadójáról szóló törvényt visszamenőleges hatállyal. Alig pár órával később a kormány új különadóra és az alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslata már olvasható volt az Országgyűlés honlapján. Az új különadó törvény eszerint december végétől lenne hatályos, de - a korábbiakkal ellentétben - nem visszamenőleges hatállyal.
Jövő hét kedden dönt az Ab, hogy alkotmányellenes-e a végkielégítés után 98 százalékos különadót fizetni.
Az Alkotmánybíróság előrevette a 98 százalékos különadóról szóló szakszervezeti beadványt. A szakszervezetek abban bíznak, hogy még az október 31-i határidő előtt döntés születik a 98 százalékos különadóról, így visszamenőleg már nem kellene azt befizetni.
Számos érdekvédelmi és szakmai szervezet is jelezte, hogy Alkotmánybírósághoz fordulnak a jó erkölcsbe ütköző végkielégítések 98 százalékos különadója miatt. Az Adózóna okleveles adószakértője szerint azonban az eddig beérkezett 52 beadvány megalapozatlan. Miről szólnak a beadványok és mi a valós probléma?
Az utóbbi időben több egymásnak ellentmondó szakértői vélemény látott napvilágot azzal kapcsolatban, kettő vagy négymillió forint végkielégítés után kell-e adózni az új törvény értelmében. De Angyal József, az Adózóna okleveles adószakértője továbbra is ragaszkodik saját jogértelmézéshez, mely szerint 4 millió forintig különadómentes a végkielégítés. Ezzel számol az Adózóna új kalkulátora is.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint félreértésen alapszik az az Adózóna által elsőként közölt jogszabály-magyarázat, miszerint akár a négymillió forintig is különadómentes lehet a végkielégítés. Angyal József szerint azonban az NGM álláspontja a jogszabály téves értelmezésén alapul.
Különadó-mentesek a havi egymillió forint alatti jövedelmek alapján fizetett végkielégítések, amennyiben nem több mint 4 hónapig fizetik. Az erről szóló törvényjavaslatot pénteken terjesztették be. Kiknek kell 98 százalékos különadót fizetni és mekkora összegtől?
Távozik ugyan az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) éléről Szikora János, de közszolgálati jogviszonya még megmarad, vélhetően a kormánytisztviselőkről szóló törvény kihirdetéséig - írja a keddi Népszabadság. A Népszava szerint így mintegy 43 millió forinttól plusz hathavi végkielégítéstől esik el a volt elnök.
Mit tehet a munkavállaló, ha felszámolás alatt álló cégről kiderül, hogy nem fizetett utána járulékot? A végkielégítés összegét meg lehet bontani? Lehet határozatlan idejű szerződésen kikötni határozott idejű megbízást a munkakörre és a munkavégzés helyére vonatkozóan? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
A gyesről visszatérő kismamát megilleti-e a távollétében történt béremelés? Munkaügyi perben mikor lehet a perköltség-mentességet igényelni? Milyen kapcsolat van az álláskeresési járadék és a végkielégítés között? Olvasóink kérdéseire az Adózóna munkajogásza, Horváth Linda válaszol.
A gazdasági válság igazi nagy vesztesei az eddig bérből és fizetésből élő, de a recesszió miatt elbocsátott alkalmazottak. A jogellenes elbocsátás és a kifizetetlen végkielégítés sem ritka. Milyen jogok illetik meg felmondás idején a munkáltatót és a munkavállalót? Hogyan hozzuk ki a legtöbbet elbocsátásunkból?
Milyen esélyei vannak a végkielégítésre a munkavállalónak, ha csődbe megy a cég? Mi a különbség a 4, illetve a 8 órás munkaviszony között? Olvasóink kérdéseire Viszló László, az Adózóna és a hvg.hu munkajogi szakértője válaszol.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték