Bevallás: új kalkulátor a különadó kiszámításához

Megosztás Tetszik

Ez a kalkulátor kettős szerepet tölt be. Egyrészt segít eldönteni azt, hogy a magánszemély alanya a magánszemélyek 98 százalékos különadójának, másrészt kiszámítja a még visszamenőlegesen fizetendő különadót.

A törvény szerint a különadó alapjának meghatározása a magánszemély feladata. Ehhez ismernie kell a különadó alapját képező jövedelmeket.

A különadó alapjának kiszámításánál a következő adatokat kell meg adni:

• a szabadság megváltásként a jogviszony megszűnésének évében kifizetett összeget,
• a végkielégítés összegét évek közötti megosztás nélkül,
• a felmentési idő nem ledolgozott részére járó jövedelmet,
• a jubileumi jutalom összegét,
• az első sorba az egyéb, előzőekben nem nevesített különadó alapot képező jövedelmeket kell beírni. Például közös megegyezés esetén fizetett „lelépési pénz”, versenytilalmi megállapodás alapján fizetett összeg.

Ahhoz, hogy a kalkulátor számolni tudja a különadó alapját, meg kell adni azt is, hogy a magánszemélyre, az állami vezetőkre vonatkozó 2 milliós, vagy az egyéb foglalkoztatottakra vonatkozó 3,5 milliós korlát érvényes. A felsorolt jövedelmek közül ugyanis nem mindegyik képez különadó alapot. Például a szabadság megváltás és a jubileumi jutalom nem lehet a különadó alapja azoknál a magánszemélyeknél, akikre a 3,5 milliós korlát vonatkozik.

Az első, amire „emlékeznie” kell a magánszemélynek, hogy 2005 és 2010 között volt-e olyan jogviszonya „költségvetési szervnél, állami, önkormányzati, közalapítványi forrásból alapított, fenntartott vagy működési támogatásban részesített más szervezetnél”, ahol jogviszonya megszűnésével összefüggésben jövedelmet szerzett.

Erre „emlékeztetheti” a volt munkáltatójától kapott KULONADO2 nevű – NAV által rendszeresített – nyomtatvány. Ezen kívül a munkáltatói igazolás csak a kalkulátor által számított adatok ellenőrzésére használhatóak, mert nem a különadó alapját képező jövedelmeket tartalmazza, hanem magát a különadó alapját. Ezért a magánszemélynek el kell döntenie, hogy rendelkezik-e azokkal az adatokkal, melyek szükségesek a kalkulátor használatához. Ha nem rendelkezik, akkor önhibáján kívül nem tudja teljesíteni 1053K különadó bevallását.

A tévhitekkel ellentétben a magánszemély a munkáltatói igazoláson szereplő különadó alapot nem írhatja át a 1053K bevallásba, mert a magánszemélynek a különadó bevallását hitelesen alá kell tudnia támasztani. A Legfelsőbb Bírósági gyakorlat szerint hitelesnek tekinthető az az adat, ami utólag is ellenőrizhető. A munkáltató által megjelölt különadó alapja csak akkor ellenőrizhető utólagosan a magánszemély illetve az adóhatóság által, ha rendelkezünk a különadó alapját képező részadatokkal is. Ezek az adatok a korábbi évek személyi jövedelemadó bevallásából nem állíthatóak elő. 

Amennyiben a végkielégítést a magánszemély nem osztotta meg évek között, akkor a végkielégítés összeg a „Más nem önálló tevékenységből származó jövedelem” sor részét képezi, míg a többi, a különadó alapot képező jövedelem a „Munkaviszonyból származó jövedelem” sorban található. Az „Önálló tevékenységből származó jövedelem” sor is tartalmazhat különadó alapba tartozó jövedelmet, ha a magánszemély határozott időre szóló megbízási jogviszony keretében szerzett bevételt és a megbízási szerződést a határidő lejárta előtt felbontották, de a foglalkoztató kifizette a nem ledolgozott időre járó jövedelmet.

A munkáltatói igazolás alapján nem lehet meghatározni a levont járulékokat sem.  A még fizetendő különadó összegének meghatározásához szükséges még az „Éves nyugdíjjárulék alap” és az adott évben a biztosításból kieső napok száma is. Ezekkel az adatokkal a volt munkáltató nem rendelkezhetett, mivel a jogviszony után a magánszemély az év során, még másik biztosítási jogviszonyt is létesíthetett. A 2006-os év kitöltése esetén szükség van a jogviszony megszűnésének dátumára is, mivel a járulék mértékek ebben az évben, év közben is változtak.

Honnan szerezhetünk tudomást a különadó alapot képező jövedelmekről?

Kilépéskor minden munkavállaló kap egy „Kilépő adatlapot”. Ez nem tartalmazza elkülönítve, megbontva a különadó alapot képező jövedelmeket. Összevontan tartalmazza a „Munkaviszonyból származó”, a „Más nem önálló tevékenységből” és az „Önálló tevékenységből” származó jövedelmeket. Ez az igazolás a kötelezően megőrizendő munkáltatói igazolások közé tartozik, mivel szükséges a személyi jövedelemadó bevalláshoz. Egyedül akkor tudja meghatározni a magánszemély önadózással a különadó alapját, ha megőrizte a kilépéskor a „Bérjegyzéket” is, ami részletezően tartalmazza a különadó alapját képező jövedelmeket. Erre a Bérjegyzékre azonban nem vonatkozik az iratmegőrzési kötelezettség. 

Ha „nem találja” a kilépéskor kapott részletező bérjegyzékét, akkor sem a különadó kalkulátort nem tudja adattal feltölteni, sem az esetleges különadó érintettségét nem tudja hitelt érdemlően meghatározni.

Angyal József okleveles adószakértő