hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Kikerült a visszamenőleges hatály a különadó törvényből - jelentős változások

  • MTI/Adózóna

Nem örökölhető a különadó fizetési kötelezettség, változik a fizetési határidő és kikerült a hatvannapot meghaladó rész a módosított törvényjavaslatból, nem kell március 1-ig visszamenőleg megfizetni az adót. Az alkotmányügyi bizottság kedd reggeli ülésén támogatta Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványait, zárószavazás jövő héten lesz.

Négy, zárószavazás előtti módosító indítványt nyújtott be Lázár János tegnap este, amelyek jelentősen átírják az eddig beterjesztetteket, jogalkotó elfogadta az adózóna érvelését, kétmiliós korlát akkor nem kétszer kétmillió, ha kikerül a hatvan napra számított szövegrész.. A politikus zárószavazás előtti indítványát úgy nyújtotta be, hogy kivette a hatvannapra számított szövegrészt, így az Adózóna korábbi érvelésével összhangban, már nem négymillió forintra, hanem kétmilióra vonatkozik.

Beemelné azt is a javaslatba, hogy a törvény hatálybalépését megelőzően elhunyt magánszemély különadójának megfizetésére az örökös nem kötelezhető.

Emellett - értesült lapunk - kikerült a javaslatból a március 1-jei fizetési határidő, ami igencsak összecseng az Adózóna korábbi figyelmeztetésével: a törvény december 30-án lép hatályba, eljárásjogi szempontból ezért csak a 2011-es alkalmazása rendezett, ezért a törvény visszamenőleges hatálya végrehajthatatlan (vagyis márciusig visszamenőleg nem kell megfizetni az adót). "Ténykérdés, hogy a 2011. március 1-i befizetési határidő senkire nézve sem kötelező, mivel a (Külön)Adó törvénnyel fizetési kötelezettséget nem lehet előírni"- reagált a november 7-én, a 98 százalékos különadóval kapcsolatban megszavazott módosított indítványokra az Adózóna szakértője, Angyal József, azzal érvelt, hogy a fizetési kötelezettség előírásainak szabályait az Adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza. 

Lázár János kivenné a különadó alapjából azokat az összegeket is, amelyeket a jogviszony 2005. január 1-jét megelőző megszűnése jogellenességét megállapító bírósági határozatban mondtak ki. A legújabb módosítás értelmében a jubileumi jutalom a vezetők esetében igen, a munkavállalóknál viszont nem számítana bele a különadó alapjába, hasonlóan a szabadságmegváltáshoz. Kimondaná azt is a frakcióvezető, hogy a felmentési idő azon hónapjai, amelyekre járó munkabér különadóalapnak minősül, a nyugdíj megállapításakor nem minősülnek szolgálati időnek.

A politikus a különadón kívül az alkotmány és az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását úgy változtatná meg, hogy egy új passzussal azt is kimondaná: az Ab a költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, illetékekről és járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvényeket csak akkor vizsgálhatja felül, ha az erre irányuló indítvány az alkotmányellenesség okaként kizárólag a korábban már felsorolt alapjogok sérelmét jelöli meg, és nem tartalmaz egyéb okot. 

Az alkotmányügyi bizottság kedd reggeli ülésén támogatta Lázár János zárószavazás előtti módosító indítványait az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény megváltoztatásához és a különadóról szóló törvényhez.

Az Országgyűlés kedd délelőtt szavaz Lázár János indítványairól.

 

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST / VIDEÓ

Kérdések és válaszok

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 július
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31
hirdetÉs