Kérdésem a következő: a társasági adó hatálya alatt keletkezett eredménytartalékból hogyan adózik a magánszemély a kiva hatálya alatt felvett osztalék után, illetve a kiva ideje alatt keletkezett és fizetett osztalék után?
Tisztelt Szakértő! Van két kft., az egyik kivaalany, a másik tao-alany. A munkaviszonyos tulajdonosok a kivás cégben kapnak havi 450 000 forint bért. A tao-s cégben nem vesznek fel jövedelmet, itt a 2017. év eredménye megengedte, hogy osztalékot írjanak ki, de 2018-ban nem tudták csak egy részét felvenni. A 2019. évi osztalékadózás változása (19,5 százalék szocho-fizetés, ha nincs meg a minimálbér 24-szerese) hátrányos helyzetben hozza-e őket, vagy úgy mint eddig, mindegy, hogy hol keletkezik a bérjövedelme, be lehet számítani csökkentő tételnek a szocho-fizetésnél. Tehát a kivás cégben megszerzett munkabér beszámítható-e a tao-s osztalék adójának kiszámításánál?
2015. évi tao-kedvezményt 2018. év végén önrevíziózhatok-e? (Nincs ellenőrzés alatt a 2015. évi időszak.)
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 2017.01.01-2018.07.31. időszakban kiva adózás alá tartozott, 2018.08.01-től visszalépett a tao hatálya alá. A 2016. és a 2017. évi, valamint az évesített 2018. évi árbevétele is meghaladta a 100 millió forintot. Hogyan érinti a december 20-án esedékes tao- és hipa-feltöltési kötelezettség? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság fontolgatja, hogy végelszámolással megszűnik. A társaság jelenleg kivaalany. Természetesen tudja, hogy a végelszámolás elindításakor kivaalanyisága megszűnik, és újra taoalannyá válik. A társaság tulajdonában van egy tehermentes ingatlan, amelyet értékesíteni szeretne. Kérdésünk az, hogy az ingatlan értékesítése kivás vagy taós alanyként járna nagyobb adóteherrel? Válaszukat előre is köszönöm!
A vállalkozás 2017. 12. 20-áig feltöltötte a várhatóan fizetendő szintre a társasági adóját, és annak egy részét felajánlotta sporttámogatásra. A feltöltés túl jól sikerült, a végleges adókötelezettsége kevesebb lett, mint a feltöltésre bevallott, befizetett, és így a felajánlott összeg is. Hogyan lehet elszámolni a fennálló túlfizetést a támogatott szervezettel szemben? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
A kulturális tao-pénzek területén jelentős visszaélések voltak – jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján. Szavai szerint a jegyeladásból befolyó összeghez kapcsolódó kritérium "nem mindig szolgálta az átláthatóságot", ezért új támogatási rendszert vezetnek be.
Tisztelt Szakértő! A következő jogszabályhely értelmezésében szeretném a segítségét kérni. „Az (1) bekezdés sz) és ty) pontja szerinti csökkentés feltétele továbbá a beruházás, felújítás vagy a karbantartás szabályszerű megtörténtéről és összegéről a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság által kiállított igazolás, melynek az adóévre vonatkozó társasági adóbevallás benyújtásakor az adózónál rendelkezésre kell állnia.” Egy folyamatban lévő beruházás költségei tárgyévben kifizetésre kerültek, viszont az átadás időpontja áthúzódik a következő évre, de a mérleg leadása előtt még megtörténik, akkor figyelembe vehetem-e a fenti kedvezményeket a társasági adónál?
Tisztelt Szakértő! Az Ön véleménye szerint egy sportegyesület által kapott tao-támogatás, felajánlás összegéből megvalósított beruházás esetében el kell-e időbelileg határolni az ilyen jogcímen befolyt összegeket, és az értékcsökkenési leírás arányában visszaírni, vagy másképpen kell kezelni? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Tisztelt Szakértő! Egy tao hatálya alá tartozó cég ingatlant vásárolt, továbbértékesítési céllal. A cég 2018. 06. 05-én elhatározta, hogy áttér a kivás adózási módra, azaz 2018. 07. 01-től megtörtént az áttérés. Az ingatlanra adásvételi szerződést kötött a cég 2018. 06. 20-án, a tulajdonjog bejegyzésének felfüggesztésével. A cég a vételár 10 szzalékát, előlegként (foglalóként) vett át szerződéskötéskor a magánszemély vevőtől. A magánszemély a vételárhátralékot 2018. 08. 01-én utalta át, az ingatlan birtokba adására 2018. 08. 02-án került sor. Kérdés: Az ingatlan vételára megoszlik-e a két adózási forma (tao, kiva) között (előleg: tao, vételárhátralék: kiva) között, vagy a teljes vételár a tao vagy a kiva időszakában adózik? Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Szekeres Zsolt
Áttérési különbözet a kivás adóalanyiság megszűnésekor c. cikkükben a 2. példa szerint a tao időszaka alatt képződött, társasági adóval leadózott 2016. évi eredmény újra tao-alapot képezne, ha azt a kiva alól visszajelentkező adóalany nem eszközbeszerzésre költi. Ez szerintem nem egyezik meg azzal az elvi indokolással, amit a szakértő a cikk elején kifejt, miszerint az áttérési különbözet számításának indoka, hogy ne lehessen olyan jövedelem, ami egyik adó alá sem esik. Hogyan egyeztethető ezzel össze az Önök álláspontja, amit a cikkben kifejtettek? Ugyanis a szerint a 2016-os eredmény akár kétszer is tao-fizetési kötelezettség alá kerülhet, míg a 2017-es eredmény sem kivával, sem tao-val nem adózott.
Sok szó esik arról, hogy a „hagyományos” adózási módnak tekinthető társasági adó vagy vállalkozói személyi jövedelemadózás alól hogyan térhetnek át az arra jogosult adózók a 2013-tól bevezetett „új” adózási módokra (kata, kiva), kevesebbet beszélünk azonban arról, hogy létezik visszaút is. Akinek nem vált be a kisvállalati adózás, vagy a jövőre nézve más pénzügyi stratégiát folytatna (például. visszaszorul a bérköltség és előtérbe kerül az osztalékfizetés), visszatérhet (áttérhet) a kisvállalati adózás (kiva) alól a társasági adó alá.
Bár a bevallási hajrá és – a naptári évvel megegyező üzleti évet választó adózók esetében – határidő után vagyunk, hasznos lehet átgondolni, hogy a nagy hajtás közepette helyesen alkalmaztuk-e a társasági adó kedvezményeit. Jobb ugyanis, ha magunk jövünk rá az esetleges hibára, illetve célszerű visszanyúlni az „asztalon hagyott” pénzért – amennyiben arra van lehetőség.
Tisztelt Szakértő! Közhasznú nonprofit kft. az adókötelezettségét a Tao 13/A § és a 20. § (6). bekezdése és a 6. melléklet E. pontja alapján állapítja meg. 1. Kérdés. Dönthet úgy a közhasznú nonprofit társaság, hogy adókötelezettségét az általános szabályok szerint állapítja meg? Ha az általános szabályok szerint állapítja meg az adókötelezettséget akkor képezhet fejlesztési tartalékot? Kérdés: Amennyiben a közhasznú nonprofit kft. a 2017. gazdasági évben gazdasági-vállalkozási tevékenységet végez, adóját az általános szabályok szerint állapítja meg. De alkalmazni kell a 13/ A c. pontját is? Ez úgy értendő, hogy mivel egy évben gazdasági-vállalkozási tevékenységűnek minősül, a múltbeli adómentesen képzett saját tőke összegét is le kell adózni, vagy csak a tárgyévit? Krisztiánné
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem szíves állásfoglalását: 2016. évi társasági adó felajánlásunkat a NAV elutasította, arra hivatkozván, hogy 2016. május 31-én a társaságnak az adófolyószámlája tartozást mutatott. Megfellebbeztük a határozatot, azt is elutasította, majd feljebbvitelen ismét elutasításra került. Ezek után minden előzetes információ nélkül, a támogatást a kedvezményezett részére a NAV kiutalta. Szeretném megkérdezni, hogy a kedvezményezett ezek után megtarthatja-e a támogatást, vagy esélyes, hogy a NAV visszatérítést fog kezdeményezni? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Bödör Éva
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték