Tisztelt Szakértő! Közhasznú kft., ha mentesül a társasági adó fizetése alól, akkor mentesülhet az iparűzési adó fizetése alól is. Ha a közhasznú kft. magánszemély részére állít ki számlát és nem szervezetek felé, akkor ebben az esetben nem mentesülhet a tao és az ipa alól? Köszönöm!
Ügyfelem (kft.) év közben pénzbeli támogatást nyújtott egy európai állam magyarországi nagykövetsége által szervezett rendezvényre, mely összegről a nagykövetség "igazolás adományról" elnevezésű papírt adott ki. Ennek értelmében megnevezik az alkalmat és az összegen felül annak jóváírási dátumát is. Megítélésem szerint a támogatás nem felel meg az adomány taotörvény szerinti fogalmának, és mint ilyen, lehetséges, hogy a 3. számú melléklet A.) 13 alapján még növelő tétel is lehet? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Egy társaság 2012. évben beruházási kedvezményt vett igénybe tárgyi eszköz beszerzéséhez. Az eszközt 2015. évben egy lízingcégnek eladta, majd visszalízingelte pénzügyi lízing konstrukcióban. Kérdésem az lenne, hogy a taotörvény 8. paragrafus 1 bekezdés u) pontja alapján a kedvezményt ilyen esetben is vissza kell fizetni? Köszönettel: Gódor Erzsébet
A tejkvótát a cégek a vagyoni értékű jogok között tartják/tartották nyilván. A megszüntetés miatt terven felüli értékcsökkenés elszámolására kerül sor, ami a 2015-ös eredményt csökkenti. Jól gondoljuk-e, hogy a taotörvény 1. számú mellékletének 10. bekezdésében foglaltak alapján az így elszámolt összeg nem növeli az adóalapot?
Ügyfelem (kft.) 2009-ben kiállított számlakövetelésével szemben 2010-ben 100 százalékos értékvesztést számolt el. 2011-től 2014-ig csökkentette a társaságiadó-alapját az elszámolt értékvesztés 20 százalékos összegével. 2015 augusztusában a külföldi tulajdonos döntésére a követelést a könyvekből kivezették. A mérleg fordulónapján a követelés tehát már nincs a könyvekben, elszámolható-e így az utolsó 20 százalékos rész taocsökkentő tételként? Köszönöm, ha válaszolnak, CsK
Tisztelt Szakértő! Egy kft.-nek és két egyéni vállalkozásnak a 2004. évi XXXIV. (kkv) törvény szerinti besorolásában kérem a segítségüket. A kft. tulajdonosa két magánszemély, két testvér 50-50 százalékban. Mindkét testvér ügyvezetőként önálló aláírási joggal rendelkezik (más ügyvezető és cégvezető nincs). Mindkét testvér egyéni vállalkozóként is tevékenykedik, és üzleti kapcsolatban áll az általuk tulajdonolt és irányított kft.-vel. Véleményünk szerint a kft. a taotörvény 4. § 23 c) pontja szerint kapcsolt viszonyban áll a két tulajdonos egyéni vállalkozásával. A transzferár-nyilvántartás készítési kötelezettség megállapításához szeretnénk a 2004. évi XXXIV törvény alapján megállapítani, hogy a kft.-t a kis- vagy a középvállalkozások közé kell-e besorolni. Ehhez kapcsolódik a kérdésem: A 2004. évi XXXIV. törvény szerint a kft. önálló vállalkozásnak minősül-e, vagy kapcsolódó vállalkozásnak? Véleményem szerint a 2004. évi törvény 4. § (5) bekezdése szerint kapcsolódó vállalkozásnak minősül a kft. a két egyéni vállalkozással, mert „közösen fellépő természetes személyekről” van szó, és teljesül az a feltétel is, hogy a tevékenységüket egymással szomszédos piacon folytatják. (A kft. áru- és alapanyag-ellátását biztosítja a két egyéni vállalkozás). Válaszukat előre is köszönöm! Tisztelettel: Peszlen Teréz
A teendőknél csak az adója lehet több, ha valamilyen ok miatt kikerül a kiva hatálya alól, a módosító tételek ugyanis nagymértékben eltéríthetik a pénzforgalmi eredményt. Összefoglaljuk a veszélyeket, teendőket, határidőket.
Evás kft. beolvadt egy tányás kft.-be, melyet a cégbíróság 2016. 01. 12-én jegyzett be. Úgy tudom, hogy a beolvadó (megszűnő) cégnek 30 napon belül be kell adni az egyes adó- és járulékkötelezettségekről a 08-as bevallást, míg az éves adókról 90 napon belül kell benyújtani a 01-est. A társasági adóelőleg bevallással kapcsolatos kérdések: - a megmaradó cég 2016. 05. 31-éig benyújtja a 2015. évi társasági adóbevallását, mely tartalmazza a 2016. évi előleget is. Az 1529-es bevallás 2. sz. előlap 5. pontja szerint ezt az előlegszámítást - a beolvadás miatt - a megyei feldolgozóprogram törölni fogja; - az Art.33. § (8) szerint az átvevő és fennmaradó társaságnak (amely jelen esetben a korábbiakban is a társasági adó alá tartozott) 30 napon belül társasági adóelőleg bevallást kell beadnia. Ezt milyen adatokkal? A két cég 2015. évi együttes adatai alapján? De a beolvadó cég evás volt és a tárgyév január 12-éig egyik társaságnak sem volt bevétele! - további gond: az 1629-es nyomtatvány még nem elérhető a NAV honlapján. Segítségüket előre is köszönöm.
Egyszemélyes kft. nettó árbevétele csökken 2014. évre, a mérlegfőösszeg olyan kicsi, hogy a hibahatás meghaladja a 2 százalékot. Az önellenőrzés eredményeképpen nem képezhetett volna annyi fejlesztési tartalékot, amit az eredeti bevallásban képezni tudott. Időközben "csődbe ment", már a fejlesztési tartalékot biztos nem tudja beruházásra felhasználni. Megteheti-e azt, hogy a 2015. évre, mint "büntető tételt" megemeli az adóalapját, illetve a 2014. évi önellenőrzéskor egyáltalán nem képez tartalékot, igaz ekkor befizetendő társasági adója lesz, de jobban jár, ha 2015-ben növel, mert veszteséges lett. Hogyan kell kezelni a fejlesztési tartalékot jelen esetben szabályszerűen?
Tapasztalatok szerint sok vállalkozás a társaságiadó-előleg feltöltési határideje előtti utolsó pillanatig fontolgatja, hogyan optimalizálja társaságiadó-kötelezettségét, ennek egyre népszerűbb formája a sportcélú felajánlás. Olvasónk kérdésére Pölöskei Pálné okleveles adószakértőnk részletezi a teendőket.
Félóra alatt alapítható cég, online beadható adóbevallás és mérlegbeszámoló, illetve helyi banki tranzakciók is kezdeményezhetőek az Észt Köztársaság által kínált e-illetőséggel, ami azonban az országba történő belépésre, illetve ott tartózkodásra nem jogosít. Mivel adóilletőséget sem ad, csak nagyon korlátozottan alkalmas arra, hogy a magyar cégek kihasználják a társasági adót (tao) alig ismerő észt adórendszer előnyeit, hívja fel a figyelmet a nemzetközi könyvvizsgáló és adótanácsadó Baker Tilly Hungária.
2014-ben a korábbinál ismét több, 2,2 milliárd forint TAO-pénz vándorolt a felcsúti focialapítvány kasszájába. Ezzel a 2010 óta elnyert összeg kicsivel a 9 milliárd forintot is meghaladja – írja az mfor.hu.
Tisztelt Szakértő! A kkt. evás időszaka alatt keletkezett osztalékfizetési kötelezettségének nem tudott eleget tenni az eva időszaka alatt, csak akkor, amikor már az evából kilépett, és ismét a tao. hatálya alá tartozik. A kérdésem, hogy az eva alatt keletkezett osztalék tao hatálya alatti kifizetésekor kell-e osztalék után szja-t és ehót megfizetni, vagy mivel evás időszak alatt keletkezett az osztalékfizetési kötelezettség, így bármikor fizeti is ki a társaság, mentesül az osztalék után fizetendő adók alól? Köszönöm válaszát!
Ügyvédi iroda 2014. december 31-éig evás volt, 2015. jan. 1-jétől társasági adó hatálya alá jelentkezett át. 2015. március 18-án eldöntötte, hogy március 31-én megszűnik. Kérem szíves segitségüket arra vonatkozóan, hogy mik a pontos adózási és számviteli teendők, mert bizonytalan vagyok abban, amilyen lépéseket eddig megtettem a megszűnéssel kapcsolatban, jók-e . Válaszukat előre is köszönöm.
A vállalkozásoknak 2015-ben nemcsak a 2014. évi adókötelezettségről kell bevallást adni, hanem több közteher előlegéről is. Van, ahol április 20-a a határidő.
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték