Tisztelt Szekértő! Egy kft., amely a kiva hatálya alá tartozik, 2019-ben beolvadna egy másik kft.-be, amely a tao hatálya alá tartozik. A beolvadás dátuma 2019.09.30. A beolvadás előtt vissza kell-e lépni a kivából a tao hatálya alá, vagy a tao hatálya alá tartozó cég lépjen be a kivába? Mik az előírások, és mire kell ügyelni ez esetben? Tisztelettel: Kecskemétiné Hk
Az eva megszüntetésének apropóján érdemes lehet áttekinteni az egyes alternatív adózási formákat – kata, kiva a tao-val összehasonlítva. Melyik mikor jelent könnyebbséget, kisebb adóterhelést, milyen következményei, hátrányai vannak az egyes adónemek választásának – áfaalanyiság, nyugdíjbiztosítás, költségelszámolás?
Kapcsolt vállalkozások közötti kamatmentes kölcsönnél a kölcsönt nyújtó tao szerint adózik, jegybanki alapkamat +5 százalékkal kiszámolja a (feltételezett) piaci kamatot és ezzel az összeggel növeli a tao alapját. A kamatmentes kölcsönben részesülő kiva szerint adózó ugyanezzel az összeggel csökkentheti-e a kiva alapját? Köszönettel, CsK
A társaság 2019. január 1-től visszatér a kiva hatálya alól a tao hatálya alá. A 2018. évi adózott eredmény felhasználásáról februárban döntenek. - Ha úgy döntenek, hogy a 2018. évi eredményt teljesen osztalékra használják fel, akkor ez az összeg még a kiva alapját fogja növelni a 2018. évi kiva bevallásban? - Ha úgy döntenek, hogy az eredményt teljes mértékben eredménytartalékba helyezik, úgy az a későbbiekben ha úgy döntenek, hogy ezt az eredménytartalékot osztalékra fogják felhasználni ez az összeg taoval fog adózni?
Idén január elsejétől ismét változott, hogy mely külföldi személy, illetve telephely minősülhet ellenőrzött külföldi társaságnak, amelynek következtében módosultak a társasági adó (tao) alapját érintő előírások is. Az új előíráshoz is kapcsolódik (ahogyan a 2017. évi változáshoz) átmeneti szabály.
Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2019. január 1-jétől a társasági adóról áttért a kisvállalati adóra. 2018. évre a taggyűlés prémiumfeltételt írt elő, a prémium mértékét a társaság 2018. évi adózott eredményéhez kötötte. A prémium összege az éves beszámoló elkészítésekor válik véglegessé. Az elmúlt években a prémiumot és annak járulékait (szocho, szakképzési hozzájárulás) a költségek között elszámoltuk a passzív időbeli elhatárolással szemben. 2018 után az ügyvezetőt megillető prémium a beszámoló elfogadását követően, várhatóan 2019. április hónapban kerül kifizetésre. Helyesen járunk-e el a 2018. év zárása és a beszámoló elkészítése során, ha a prémium bérköltségként elszámolt összege után nem szociális hozzájárulási adót, illetve szakképzési hozzájárulást számolunk el az 54-56-os számlacsoportban, hanem 13 százalékos kivát a 89-es számlán, mivel a prémium kifizetésekor már nem vagyunk a társasági adó alanya? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Ha egy kivás vállalkozás nem veszi igénybe a kiva által biztosított beruházási adókedvezményt, a kiva alól történő kilépés után, amikor visszatér a tao hatálya alá, figyelmen kívül hagyhatja a tao szerinti adófizetési kötelezettségét, amit az áttérés szabályai határoznak meg? Köszönöm! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Tisztelt Szakértő! Cégünk 2019. január 1-jétől kiva adózási módot választotta. A 1871-es bevallás kitöltésénél a mérlegadatoknál nem szerepel elhatárolás sor. A kérdésem az lenne, hogy a 2018. évben kifizetett, de csak a 2019. évre vonatkozó költségeket a 2018. évi főkönyvben milyen főkönyvi számokra (elhatárolásként v. költségként) kell könyvelni? Válaszát köszönöm. Bognárné
Tisztelt Adózóna! Orvos-kutató Kft. K+F tevékenységet végez orvosok megbízási szerződés/munkaviszonyban való alkalmazás alapján. Milyen tao, szocho és egyéb adókedvezmények/adóalap-csökkentő kedvezmények vehetők igénybe egyszerre és vagylagosan, milyen maximummal? A szochotörvény változása miatt mire kell odafigyelni 2019. 01. 01-jétől (januári bérszámfejtésnél), meddig kell/használható még a régi és vagy már az új jogszabály? Munkavállalónként egyénileg is lehet eltérő a régi/új törvény alkalmazása az átmeneti időszakban? Milyen alá-bizonylatolási kötelezettséget von maga utána az egész kedvezmény (munkavállalói, K+F tevékenység) igénybevételi választás/alkalmazás? Szeretném megkérni a részletes egyértelmű és nem csak jogszabályra hivatkozó témakidolgozásra, hogy nem szakmabeli olvasó is értelmezni tudja. Nagyon köszönöm.
A társaságiadó-törvény 7. § zs) pontja alapján a mikrovállalkozás is igénybe veheti a kedvezményt, mivel a szövegben kis- és középvállalkozás szerepel? A 2017-es évben nem vettem igénybe e pont alapján kedvezményt, ezt 2019-ben önrevízióval módosíthatom? Köszönettel.
Kérdésem a következő: a társasági adó hatálya alatt keletkezett eredménytartalékból hogyan adózik a magánszemély a kiva hatálya alatt felvett osztalék után, illetve a kiva ideje alatt keletkezett és fizetett osztalék után?
Tisztelt Szakértő! Van két kft., az egyik kivaalany, a másik tao-alany. A munkaviszonyos tulajdonosok a kivás cégben kapnak havi 450 000 forint bért. A tao-s cégben nem vesznek fel jövedelmet, itt a 2017. év eredménye megengedte, hogy osztalékot írjanak ki, de 2018-ban nem tudták csak egy részét felvenni. A 2019. évi osztalékadózás változása (19,5 százalék szocho-fizetés, ha nincs meg a minimálbér 24-szerese) hátrányos helyzetben hozza-e őket, vagy úgy mint eddig, mindegy, hogy hol keletkezik a bérjövedelme, be lehet számítani csökkentő tételnek a szocho-fizetésnél. Tehát a kivás cégben megszerzett munkabér beszámítható-e a tao-s osztalék adójának kiszámításánál?
2015. évi tao-kedvezményt 2018. év végén önrevíziózhatok-e? (Nincs ellenőrzés alatt a 2015. évi időszak.)
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 2017.01.01-2018.07.31. időszakban kiva adózás alá tartozott, 2018.08.01-től visszalépett a tao hatálya alá. A 2016. és a 2017. évi, valamint az évesített 2018. évi árbevétele is meghaladta a 100 millió forintot. Hogyan érinti a december 20-án esedékes tao- és hipa-feltöltési kötelezettség? Köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság fontolgatja, hogy végelszámolással megszűnik. A társaság jelenleg kivaalany. Természetesen tudja, hogy a végelszámolás elindításakor kivaalanyisága megszűnik, és újra taoalannyá válik. A társaság tulajdonában van egy tehermentes ingatlan, amelyet értékesíteni szeretne. Kérdésünk az, hogy az ingatlan értékesítése kivás vagy taós alanyként járna nagyobb adóteherrel? Válaszukat előre is köszönöm!
Czeglédi Bernadett
munkajogi és társadalombiztosítási szakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték