216 találat a(z) tag cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy kft. tagja 2019 júliusában tölti be a 65. életévét, jelenleg korhatár előtti ellátást kap. 2019-ben többségi tulajdonosként szeretne személyesen közreműködni a társaság tevékenységében. Megteheti-e ezt a fentiek alapján úgy, hogy az ellátása változatlanul megmaradjon? Ha igen, milyen közterhek terhelik a kft.-t és a munkaválllalót? Mely jogviszony lenne számára a legkedvezőbb adózású a fenti feltételek mellett. Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: Sebestyénné Oláh Éva

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Eva hatálya alatt működő kft.-ben, kiegészítő tevékenységet folytató – saját jogú nyugdíjas – társas vállalkozás tagja és ügyvezetője vagyok. Az ügyvezetésért 0 Ft díjazásban részesülök. Jövedelmet saját cégemből csak osztalék ágon, evával leadózva veszek ki. E mellett egy másik gazdasági társaságnál, nyugdíjas munkavállalóként, heti 36 órás munkaviszonyban dolgozom. Várom szíves állásfoglalását, hogy a 2019. évtől a saját cégemben kell-e fizetni kiegészítő tevékenységű nyugdíjasként az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha heti 36 órás munkaviszonyban egy másik gazdasági társaságnál vagyok alkalmazásban. Előre is köszönöm szíves válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja jelenleg tagi jogviszonyban (kiegészítő tevékenységet folytatót társas vállalkozó) működik személyesen közre a vállalkozás érdekében, és látja el az ügyvezetői feladatokat. Kérdésem az, hogy ezen társas vállalkozó köthet-e munkaszerződést a társas vállalkozással? Ha igen, erről elegendő-e alapítói határozat, vagy az alapítóokiratban is szükséges ennek pontos meghatározása? Mindazonáltal a kft. alapítóokiratában nincs rendelkezés az ügyvezetés és a személyes közreműködés jogcíméről. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm!

Cikk

Az ősszel elfogadott és a 184. Magyar Közlönyben kihirdetett 2018. évi LXXXII. törvény a társasági adóalanyok között nevesíti a csoportos társaságiadó-alanyt, de a létesítéséhez kapcsolódóan rendelkezéseket tartalmaz az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (Art.) is. A rendelkezések helyenként ellentmondanak, másutt értelmezésre szorulnak. A cikk azokat a kérdéseket fogalmazza meg, ahol a végrehajtás problémásnak tűnik.

Kérdés

Tisztelt Szakértó! Utazás szervezéssel foglalkozó egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el feladatát. 2018. január hótól jelenleg is beteg, és kórházban van. A táppénz lejárata után a rokkantsági ellátás megállapításánál mi a teendő a kft.-ben meglévő munkaviszonyával és tagságával kapcsolatban? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A társaság szállítói számláját kifizetheti-e a tulajdonos a magán bankszámlájáról, és ezt kölcsönszerződéssel vagy engedményezéssel dokumentálhatják-e? Amennyiben ez elfogadható, úgy hogyan tudja érvényesíteni a magánszámlán felmerült bank költséget? Ugyancsak kérdés ,hogy a magán bankkártyával történt fizetés esetén a társaság nevére szóló számla elszámolható-e és a tagnak akár pénztárból, akár átutalás útján megfizethető-e? válaszukat előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő, A kft.-nek 4 tulajdonosa van: 3 fő belföldi illetőségű magánszemély és 1 fő svájci illetőségű magánszemély. A svájci illetőségű magánszemély tag csak tulajdonos, semmilyen egyéb jogviszonyban nem áll a társasággal. A kft. szeretné ezen tagját megbízni üzletszerzési/ügynöki feladattal két hónapos időszakra megbízási szerződéssel. Kérdéseim: - kell-e társasági szerződést módosítani, hogy a tag személyesen közreműködik a kft. életében? - a megbízási díj kifizetéséhez kell-e illetőségigazolás? - a megbízási díj kifizetéséhez kell-e TAJ számot igényelni? Válaszát előre is köszönöm Szilágyi Szilvia

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég pénzt szeretne juttatni az egyik tag beteg hozzátartozójának gyógykezelésére. Milyen módon tudja ezt megtenni, hogy minél kedvezőbb legyen az adóázása? Utalhatja-e közvetlenül a gyógykezelésre a magánszemélynek, vagy az egészségügyi intézménynek, vagy pedig valamilyen civil szervezeten keresztül tegye ezt meg? Válaszukat köszönöm. Némethné Takács Krisztina

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tag – NEM ügyvezető – személyesen közreműködik a társaságban. Ezért havi megbízási díjat kap, mely nem éri el a biztosítási küszöböt. Kérdésünk, hogy milyen járulékterhei vannak a fenti jövedelemnek? Bizonytalanok vagyunk abban, hogy a fenti összeget a társaság részéről szociális hozzájárulási adó és szakképzési hozzájárulás terheli (levonások: csak szja, mivel nem jár biztosítotti jogviszonnyal), vagy ez önálló tevékenységből származó jövedelem, melyet 19,5 százalékos eho terhel? segítségüket nagyon szépen köszönjük!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Adott kft.-nek két tagja van, az egyikük látja el az ügyvezetést munkaviszonyban, a másik tag nem ügyvezető, és nem is működik személyesen közre a kft. tevékenységében, részére kifizetés az osztalékon kívül nem történik (máshol sincs biztosítási valamint 36 órás jogviszonya sem). Ebben az esetben ennek a tagnak van-e járulékfizetési kötelezettsége? Köszönettel. Kovács-Horváth Adrienn

Cikk

Jövő évtől lehetővé válik, hogy adózók közösen, egy társaságiadó-csoport tagjaiként teljesítsék adókötelezettségüket. A csoportadózás nem jelent előnyt az adókedvezmények felhasználása szempontjából, és a tagok veszteségeit is csak a következő adóévekben érvényesítheti a csoport a veszteség felhasználás általános szabályainak megfelelően. Miért lehet érdemes mégis csoportosulni? Összefoglaltuk.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A kft. 9 millió Ft kölcsönnel tartozik egy magánszemélynek, akinek nincs semmi köze a kft.-hez (nem tag, nem munkavállaló). A kft. 2017-ben 4 millió Ft veszteséggel zárt, így bekövetkezett a hirtelen tőkevesztés, mivel a saját tőke - 1 millió forint lett (a jegyzett tőke 3 millió forint). A kft. tagjának 4 millió forint összegű pótbefizetését a kölcsönt nyújtó magánszemély átvállalja úgy, hogy a 4 millió forint pótbefizetés összegével a 9 millió forint kölcsön követelése kerül csökkentésre. Kérdéseink ezzel kapcsolatban: 1. A pótbefizetés összegét átvállalhatja-e a kft. tagja helyett a kölcsönt nyújtó magánszemély? 2. A könyvelési tételek így az alábbiak-e? T 451 rövidlejáratú kötelezettség - K 414 lekötött tartalék pótbefizetés 3. A 4 millió forint pótbefizetés összege így nem a kft. tagjával szemben lesz nyilvántartva, hanem az átvállaló magánszeméllyel szemben és neki is kell majd ezt visszafizetni, ha nyereséges lesz a kft., vagy a taggal szemben kell kimutatni és majd a tag fogja neki visszafizetni? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Ha a kft.-tagnak adott kölcsönt elengedte a kft., akkor a tagnak ez adóköteles jövedelem és fizet utána szja-t, és ehot nem kell fizetni utána?

Cikk

Az Alkotmánybíróság (Ab) Magyar Közlöny 154. számában kihirdetett határozata ez év december 31-ei hatállyal megsemmisítette a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvénynek azt a rendelkezését, mely szerint ha egy céget kényszertörlési eljárásban törölnek a cégjegyzékből, akkor eltiltják azt, aki az eljárás megindításakor vagy az azt megelőző évben vezető tisztségviselő, korlátlanul felelős tag, korlátolt tagi felelősséggel működő gazdasági társaságban többségi befolyással rendelkező tag volt.

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

80 százalékos költséghányad ÖVTJ szerint

Lepsényi Mária

adószakértő

Beiskolázási támogatás

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink