221 találat a(z) tag cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Nem közhasznú alapítvány kuratóriumi tagja, az alapítvány alapítása után, de még a jogerős bejegyzés előtt (a bejegyzés elhúzódott) kénytelen volt a saját vagyonából (saját bankszámlájáról) kifizetni annak a teleknek a vételárát, melyen a néhány hónappal később már bejegyzett alapítvány, az alaptevékenysége szerinti tevékenységét (zarándokház létrehozása, fenntartása) kívánja folytatni. Enélkül a lépés nélkül meghiúsult volna a telekvásárlás és az alapítvány további működése is. A végleges vételi szerződésben a tulajdonos a már bejegyzett alapítvány, így a tulajdonjog is az alapítványra került jegyzésre. Időközben pályázatot nyertek, és hamarosan vissza nem térítendő támogatást kapnak a zarándokház létesítésére, fedezettel a telek vételárára is. A kényszerű kölcsönt folyósító tag szeretné visszakapni az alapítvány helyett kifizetett telek vételárát. A hitel- és kölcsönfelvételi korlátokat figyelembe véve (az alapítvány alapítói vagyona 800 ezer forint, a telek vételára 10 millió forint volt), lehet ez az összeg a tag által az alapítványnak folyósított kölcsön? Ennek bizonylata lehet egy - a tag és az alapítvány közötti - megállapodás, kölcsönszerződés? A kölcsön nyújtása egyszeri tevékenység volt, kamatot nem számítana fel érte. Ha nem lehetséges a kölcsön, akkor milyen szabályos formában lehet a fenti eseményt elszámolni, visszafizetni? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Közkereseti társaság 2 fő taggal rendelkezik. Az egyik nyugdíjas tag és ügyvezető is, a másik tag főállású alkalmazott és üzletvezető is. Jövőre a főállású alkalmazott katás kisvállalkozó lesz és fizeti a katát. Kell-e fizetni 25 ezer forintot a nyugdíjas után, aki után egy másik kft.-ben havonta megfizetjük a 7050 forintot, mert egyúttal a másik cégben is tag és ügyvezető. Kérem szives válaszukat.

Kérdés

Családi gazdaság január o1. napján 8 fő, majd február 16-án kilép 4 fő, de február 16-án be is lép 3 fő, majd november o1-től ismét belép 1 fő. Tehát az évvégi létszám 8 fő. Az árbevétel megosztása lenne o1.o1-től o2.15-ig 8 fő, majd o2-16-tól 12.31-ig ismét 8 fő. A kérdés az, hogy a november o1. napján belépő emberre el lehet-e számolni o2.16. napjától (ebben az esetben számolunk az év végén 8 fővel), vagy ezt az 1 főt nem vehetem figyelembe csak november o1. napjától, tekintettel arra, hogy ő ugyan folyamatosan a családi gazdaság tagja volt, o1.o1-től október 31. napjáig munkaviszonyban volt foglalkoztatva a csg-ban?

Kérdés

Tisztelt Cím! A kft. egyik tulajdonosa mint magánszemély tartozik egy másik magánszemélynek. Nemfizetés miatt most egy új megállapodást kötöttek, melyben kölcsönvevő adós, a kft. egyik tulajdonosa kölcsönadó a másik magánszemély és készfizető kezesként belépett a kft. Az új megállapodásban szereplő időpontra sem tudott fizetni a magánszemély a kölcsönbeadónak, ezért a kft. készfizető kezessége lép érvénybe, mely szerint havonta fizet a kft. a kölcsönbeadónak. Helyes-e ez az eljárás? Milyen adóvonzata van a kft.-nél és a magánszemélynél? Mi a helyzet akkor, ha ezt a törlesztőt, amit a magánszemély tag helyett fizetett ki a kft., a magánszemély tag később megfizeti a kft.-nek? Erre külön kölcsönszerződést kell kötni a magánszemély tag és a kft. között? Mi a helyzet akkor, ha a kölcsönvevő magánszemély tulajdonos mellé az új megállapodásban a férj is belép mint kölcsönvevő, aki nem tulajdonosa és nem is alkalmazottja a kft.-nek? Hogyan, miként kell ezt a készfizető kezesség alapján fizetett részleteket könyvelni kft.-ben? Nagyon szépen köszönöm a válaszukat előre is és szeretném ha kérdésenként válaszolnának a feltett kérdésekre. Polyák Márta 70-3872719

Kérdés

Tapasztalatom szerint nincs kialakult eljárás arra vonatkozóan, hogy a szociális szövetkezetekben hogyan jöhet létre, és maradhat fenn a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony (TMIJ). Szociális szövetkezetben tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az Sztv. 18. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Ezt úgy értelmezem, hogy e jogviszonyt csak addig tarthatja fenn, amíg regisztrált álláskereső az illető. Viszont NSZF Bálint István főigazgató-helyettes szerint a minimálbér összegéig kaphat juttatást a tagi munkaviszonyban lévő (akár természetben vagy pénzben), megtarthatja a munkanélküli regisztrált státuszát és kaphatja az álláskeresési járadékot. Eszerint a TMIJ dolgozó tag munkabére nem haladhatja meg a mindenkori minimálbért, mert akkor megszűnik az álláskereső státusz, akkor pedig nem áll fenn a 18. § (3) bekezdés szerinti feltétel. A kormányhivataloknál sem találtunk egyértelmű eljárási rendet. Az egyik területi irodában néhány perc alatt nyilvántartásba vették a meglévő szociális szövetkezetben már tagsággal rendelkező tagot, mondván, ha neki nem kell segélyt adni, akkor nem kell vele sokat foglalkozni. A másik hivatalnál elküldték ugyanezzel a paraméterekkel rendelkező tagot, azzal az indokkal, hogy a szövetkezeti tagság kizáró ok, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék, először lépjen ki a szövetkezetből. Önnek mi az álláspontja?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja részére adható-e adómentes lakáscélú támogatás, ha igen, milyen feltételeknek kell megfelelni? Alkalmazott részére adott adómentes lakáscélú támogatásnál van-e jövedelem/támogatási arány előírás, valamint vizsgálni kell-e, hogy munkaviszonya mióta áll fenn? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, F.Mária

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetést eddig munkaviszonyban látta el, megfizetve utána a kötelező járulékokat. Amennyiben a munkaviszonyt megszünteti, és mint tag látja el a továbbiakban az ügyvezetést, mint nyugdíjas a nők 40 éves kedvezményes öregségi nyugdíjjal, milyen járulékfizetési kötelezettségek terhelik? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja a társaságban társas vállalkozóként szerepelt, az emelt összegű járulékokat fizettük meg utána. Áprilistól biztosított lett Nagy-Britanniában, munkaviszony keretében. Életvitelszerűen is ott tartózkodik. A kft.-ben eddig a 1451-es kóddal jelentettük. A 1608-as bevalláson hogyan kell helyesen szerepeltetni ezentúl? Ő az ügyvezető is, a társasági szerződésben az szerepel, hogy munkaviszony keretében látja el az ügyvezetést. A kft. szempontjából milyen bejelentési és bevallási kötelezettségünk van erre a tagra vonatkozóan? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Kft.-nek 1 fő természetes személy tagja van, valamint 1 fő ügyvezetője, aki nem a tag. A tagnak egyéb (főállású) jogviszonya nincs (jelenleg a kft. főfoglalkozású tagja). A kft. heti 40 órás szakmunkás munkaviszony keretében foglalkoztatni kívánja a tagot (tehát nem tulajdonosi/vezetői feladatok ellátása céljából). Szükséges-e az alapító okiratba bekerülnie, hogy a nem vezető tisztségviselő tag foglalkoztatható munkaviszony keretében? Amennyiben a tag garantált bérminimumot kapna bruttó bérként, járulékfizetési és szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettsége megegyezik egy normál munkaviszonyban foglalkoztatott személyével, vagy itt is figyelembe szükséges venni a főfoglalkozású tagi jogviszonyra vonatkozó emelt járulékfizetési kötelezettség szabályait?

Cikk

A magyar munkavállalók 60 százaléka spórol a nyugdíjas éveire is, azonban az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítással rendelkezők aránya csak 22 százalék. A munkavállalók 32 százaléka lépne be önkéntes nyugdíjpénztárba, vagy növelné pénztári befizetéseit, ha munkáltatója támogatná ezt a megtakarítási formát – derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) januári, nyugdíjcélú megtakarításokról szóló kutatásából.

Kérdés

Kedves Szakértő! Bizonytalanság miatt kérdezem, hogy ha egy cég ügyvezetője, egyben a cég tagja is, aki tagi jogviszonyban látja el a teendőket, s 2016-tól 140 000 ft/hó bruttó jövedelem után számoljuk a járulékokat, mekkora járulék- és adóösszegeket kell havonta járulékonként, adónként megfizessen pontosan összegszerűen? A tevékenység (víz-gáz szerelés, nem igényel középfokú végzettséget!)

Kérdés

Előzőleg feltett kérdésémhez lenne egy kiegészítő kérdés. Ha a tag kapja meg egy év után az üzletrészt, mikor és hogyan fog adózni? Így egyszemélyes kft. lett, hogy a másik tag kilépett. A társaságnak van-e valamilyen bejelentési kötelezettsége?

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Egy kft. (családi vállalkozás, ruhakereskedelemmel foglalkozik), ahol anyuka tag és ügyvezető, apuka és egy gyermek csak tag. Hogyan dolgozhatnak? Pontosítok kérdésemen: ha apuka, aki csak tag, hogyan vehet részt a vállalkozásban? Esetleg ha csak alkalmanként dolgozik, megbízási díjjal és a jövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér 30-ad részét, be sem kell jelenteni a T1041-es nyomtatványon csak egy megbízási szerződéssel biztosítani az ellenőrzések miatt? Van egy 2. gyermek, ő dolgozhat-e kisegítő családtagként a családi kft.-ben? ...Nyilván csak alkalomszerűen. Vagy javasolt lehet alkalmanként az egyszerűsített foglalkoztatás? Felmerül egy másik kérdéskör, az üzlet a raktáraival együtt több mint 200 négyzetméter. Vasárnaponként csak a tulajdonosok dolgozhatnak? És itt ugye visszakanyarodunk az első kérdéskörhöz. köszönöm a segítségüket

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Visszavásárolt üzletrész adózása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Készenléti jellegű munkakörben napi munkaidő

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 május
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30 31

Együttműködő partnereink